Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Az elemzők várakozásaitól jóval elmaradtak a külkereskedelem áprilisi mutatói, amelyek kétségeket támasztottak az ipari termelés alakulásával eddig mutatott korrelációval szemben és felvetették az egyre jelentősebb felülvizsgálat lehetőségét is. Az elemzők a lényeget illetően egyetértettek abban, hogy az emelkedő energiaárak és az erős forintárfolyam rontja a belföldi cégek versenyképességét.
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentése szerint áprilisban az export euróban kifejezett értéke 6,4 százalékkal, az importé 16 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi aktívum 104 millió euró volt, 1,045 milliárd euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten. Az év első négy hónapjában az export értéke 4,2 százalékkal, az importé 8,9 százalékkal nőtt, a 2,674 milliárd euró exporttöbblet 1,946 milliárd euróval kisebb a tavaly január-áprilisinál.
A vártnál jóval gyengébb termékkülkereskedelemi adatról tájékoztatott a KSH – állapította meg Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A márciusi ipari termelés sem márciusban, sem áprilisban nem jelent meg az exportadatokban. A mérsékelt külső kereslet, illetve a magyar ipar egy részének alacsony versenyképessége, amiben a magas energiaár is szerepet játszik, fékezte a kivitelt.
Az import oldalon a legnagyobb növekedés a gépek és szállítóeszközök behozatalában történt, ami önmagában 10 százalékponttal járult hozzá az import növekedéséhez, azaz szinte teljes egészében ez felelős a növekedésért. A bővülést tehát nem elsősorban a fogyasztás okozta, hanem a cégek beruházásai kezdtek növekedni – tette hozzá.
A következő időszak egyenlegét több, eltérő tényező befolyásolja majd. Az energiaárak emelkedése vélhetően fokozatosan rontja majd a cserearányt. Az exportnál kérdés, hogyan alakul az ipari termelés, míg az importnál a fogyasztás és a beruházások lesznek meghatározók, amit nagyban befolyásolhat az uniós források beérkezése. Hosszabb távon azonban, ha javul a cégek versenyképessége, az az exportra jótékony hatással lehet
– fejtette ki.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője azt emelte ki, hogy számottevően romlott a termék-külkereskedelmi egyenleg áprilisban, ugyanakkor a többlet fennmaradt. Arra figyelmeztetett azonban, hogy érdemes ezeket az adatokat óvatosan kezelni, mert az elmúlt hónapokban utólagosan jelentős revíziók történtek az adatokban, amelyek alapvetően írták át a külkereskedelem alakulásáról mutatott képet.
Kiemelte, hogy a kiviteli oldalon a csökkenéshez minden termékcsoport hozzájárult, aminek alapján az ipar áprilisban is gyengébb képet mutathatott, bár az elmúlt hónapokban a külkereskedelmi adatok gyengén jelezték előre az ipari termelés alakulását. A behozatalt a gépek és szállítóeszközök húzták. Emögött a nagyberuházások, valamint a készletezési hatás húzódhat meg. A cserearány javulása áprilisban még részben tudta ellensúlyozni a kedvezőtlen volumenváltozás hatását az egyenlegre, azonban ez a következő hónapokban már kevéssé lesz jellemző – közölte.
Hozzátette: az elkövetkező időszakot illetően továbbra is jelentős a bizonytalanság. A nagyberuházások termőre fordulásával létrejövő kapacitások támogathatják a kivitelt, ugyanakkor a szűk keresztmetszetet változatlanul a külső kereslet adja majd. Bár a konjunktúraindexek májusban jellemzően javultak a legfontosabb piacokon, a közel-keleti események nyomán emelkedő energiaárak ezzel együtt is számottevő kockázatot jelentenek az exportkeresletre is.
Molnár Dániel kifejtette, a behozatalt a fogyasztás támogatja, miközben előretekintve az export és a beruházások várható élénkülése is importigényt támaszt. A behozatal erősödését hozhatja az erősebb forintárfolyam is, miközben az exportra gyakorolt hatása inkább hosszabb távon jelentkezhet.
A szakértő várakozásai szerint a nettó export idén is visszafogja majd a gazdasági növekedést, azonban a külkereskedelmi mérleg változatlanul többletet mutathat, jövőre pedig, a belépő kapacitások és a nemzetközi környezet rendeződése esetén, már pozitívba fordulhat a hozzájárulás.
(MTI)
