Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket, ha az inflációs cél elérése indokolja, a monetáris tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközökkel – közölte a testület a keddi kamatdöntés után.
A monetáris testület szerint az előrejelzési időszakban, a következő 6-8 negyedévben az infláció emelkedik, és 2018 első felében eléri a jegybanki, 3 százalékos célt.
A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a jegybanki eszköztár átalakításával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ösztönzésével – olvasható a tanács közleményében.
A testület kedden változatlanul hagyta az alapkamat 0,90 százalékos szintjét és nem változtatott a kamatfolyosó kondícióin sem. Eszerint az alapkamattal egyezően 0,90 százalékos a háromhónapos MNB-betét, az egyhetes és az egynapos fedezett betét, valamint a kötelező jegybanki tartalékra fizetett és az alultartalékolásra kivetett büntető kamat mértéke. Az egynapos betét kamata továbbra is mínusz 0,05 százalékos, azaz 95 bázisponttal alacsonyabb az alapkamatnál.
A tanács szerint folytatódik a magyar gazdaság élénkülése, a gazdaságban továbbra is vannak kihasználatlan kapacitások, ugyanakkor a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatása előretekintve fokozatosan megszűnik.
Rámutatnak: 2017 januárjában az infláció elsősorban a bázishatások miatt tovább nőtt, míg az alapfolyamatot jellemző mutatók nem mutattak érdemi elmozdulást. A bázishatások a következő hónapokban a fogyasztói árindex további, átmeneti növekedését okozzák, majd a hatások mérséklődésével az infláció a tavaszi hónapokban ismét csökkenhet.
Kitérnek arra: a változatlanul erős munkaerőpiaci kereslet és a tavaly év végi bérmegállapodás következtében a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme továbbra is élénk marad, aminek költségnövelő hatását ellensúlyozza a munkáltatói járulékcsökkentés és a vállalati adók mérséklése. Mindez a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül – várakozásaik szerint – kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet. A historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a fogyasztóiár-index fokozatosan közelíti meg az inflációs célt, és az MNB előrejelzései szerint 2018 első felében éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket.
Emlékeztetnek: a kis- és közepes vállalatok hitelállománya közel 12 százalékkal bővült 2016-ban, emellett a teljes vállalati hitelállomány jelentős, 4 százalék feletti növekedését tapasztalták. Az MNB piaci hitelprogramja érdemben támogatta a dinamikus növekedést, a programban részt vevő bankok 2016-ban összesen 195 milliárd forint nettó kkv-hitelezési vállalásukat több, mint másfélszeres mértékben túlteljesítették. A háztartások hitelállományában az elmúlt évben bekövetkezett fordulat tartósnak bizonyult. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, így a foglalkoztatottak száma emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta tovább csökkent. Az idei évre is várt gyors bérkiáramlással párhuzamosan a háztartások fogyasztásának dinamikus bővülése várható.
A közleményben kiemelik: a monetáris tanács az idei és a jövő évben is 3 százalék feletti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a hazai állampapírpiaci hozamok közül az egy évnél rövidebb futamidők esetében nem történt jelentős elmozdulás, míg a hosszú hozamok emelkedtek. A három hónapos betét állományának korlátozása révén kiszoruló likviditás jelentős hatást gyakorolt a pénzpiaci hozamokra, így a három hónapos BUBOR historikusan alacsony szintre, 23 bázispontra csökkent.
Emlékeztetnek: a tanács 2016. decemberi ülésén 750 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. első negyedév végi állományát, ami a monetáris testület szerint további minimum 100-200 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. A monetáris tanács a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot az eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását és a növekedés megfelelő ösztönzését.
A monetáris tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt lazító hatást, a testület márciusban dönt a 2017. második negyedév végi szintről.(MTi)
