Mennyit ér egy havi átlagbér a lakás- és albérletpiacon?

Az elmúlt években az egyre dráguló négyzetméter árak mellett az átlagkereset is megemelkedett. Azonban egy havi átlagbér sok esetben még egyetlen négyzetméter megvásárlásához sem elegendő. Nem beszélve az albérletek piacáról, ahol a nettó fizetés jó részét felemészti a lakás havi bérleti díja. Mutatjuk pontosan mennyit is.

 

Hány négyzetméter egy havi átlagbér?

Idén márciusban Salgótarján kivételével nem volt olyan megyeszékhely, ahol a havi átlagkereset kifutott volna egyetlen négyzetmétert is egy téglalakásból. Tehát nehéz helyzetben vannak azok, akik most lakásvásárláson törik a fejüket.

Békéscsabán, Kaposváron, Miskolcon, Zalaegerszegen, Tatabányán, Szolnokon, Szekszárdon és Győrben is körülbelül másfél havi fizetés volt szükséges az adott megyében ahhoz, hogy egy téglalakás egyetlen négyzetméteréhez huzzájuthassunk.

Már két hónap átlagkeresete kellett egy nyíregyházi, pécsi, szombathelyi és székesfehérvári téglalakás egy négyzetméterének megszerzéséhez. A vizsgált időszakban voltak olyan megyeszékhelyek is, ahol két havi átlagfizetés sem volt elegendő egy négyzetméterhez. Ide tartoztak a Kecskeméten, Szegeden, Veszprémben és Egerben eladó lakások téglaépítéses típusai is.

A téglalakások tekintetében az átlagfizetéshez képest legdrágább négyzetméterár Debrecenben és Budapesten mutatkozott. Itt több mint két és fél havi átlagfizetés egyezett meg egyetlen négyzetméter márciusi átlagárával.

Ennyit költenek a magyarok albérletre

Az Ingatlannet.hu 2020. márciusi és a KSH 2020 első negyedéves adatai azt mutatják, hogy Magyarországon a bérlők havi fizetésük több mint felét költötték bérleti díjra. Viszont a kép megyénként nagyon eltérő.

Négy gazdaságilag aktívnak mondható megyeszékhelyen is többet költenek bérleti díjak kifizetésére, mint országos átlagban: Pécs (53%), Debrecen (53%), Tatabánya (53%), és Budapest (57%). Ezzel szemben a másik végleten találjuk Szekszárdot, ahol a nettó átlagfizetés 34% -át tette ki a bérleti díj. Az országos átlagtól jóval alulmaradnak még olyan Dunántúli megyeszékhelyek is, mint például Kaposvár és Győr (38-40%). Tehát a legkisebb arányok esetében is a havi fizetés több mint egynegyede megy el az adott hónap lakhatásának kifizetésére.

Érdemes külön megvizsgálni Budapest helyzetét. A fővárosban, hazai viszonylatban mind az átlagkereset, mind az ingatlanok bérleti díja igen magas. Ezen adatok egymáshoz viszonyított aránya így kiugró értéket mutat valamennyi megyéhez képest. Budapesten havi szinten az átlagfizetés csaknem 60 százalékát viszi el a bérleti díj – és akkor még nem is beszéltünk olyan rendszeres kiadásokról, mint a rezsi, az étkezés vagy a szórakozás.

 

Jobb befektetés most egy garázs, mint egy lakás

Egyrészről azért, mert egy garázs kiadásával jobb hozam érhető el, mint egy lakás kiadásával. A garázskiadással elérhető nettó hozam ugyanis 6 százalék körül van, míg a lakáskiadásé ennél egy százalékkal kevesebbre tehető. Másrészről azért előnyösebb garázsba befektetni lakással szemben, mert kisebb összegű befektetést igényel és kevesebb vele a gond is a későbbiekben. Nem lehet lelakni, sokkal időtállóbb, mint egy ingatlan. Ráadásul a garázsok iránti kereslet vélhetően megnő a koronavírus visszaszorulásával, ugyanis a parkolók újra fizetősök lesznek.

Scroll To Top