Megjelent a MAZARS 2020-as Közép- és kelet-európai Adóbrosúrája

A MAZARS nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén nyolcadik alkalommal jelenteti meg régiós kutatását, amely 21 ország aktuális adózási információit mutatja be. Az adórezsimek egymáshoz és az előző évekhez viszonyított változásainak összefoglalása és azok átfogó elemzése, illetve a hosszú távú tendenciák feltárása segíti a vállalatokat beruházási döntéseik meghozatalában. Az idei kiadványban a visegrádi négyek mellett szerepelnek Délkelet-Európa országai, Oroszország, Ukrajna, valamint a balti államok. A 2020-as kutatásban is fókuszban maradtak a foglalkoztatást terhelő és a forgalmi típusú adók, a társasági nyereségadózás részletei és a transzferárazás.

A MAZARS kutatása szerint a vizsgált piacokon 2020-ban is folytatódik a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és hozzájárulások csökkentése, de országonként továbbra is jelentős különbséget mutat ezek nagyságrendje. A régió az adóztatás elvében sem egységes: egyes országok – mint például hazánk is – az egykulcsos jövedelemadó mellett tették le voksukat, míg mások a jelentősen progresszív adókulcsokat tartják megfelelőnek.

A munkáltatók teljes bérköltésének régiós átlaga továbbra is megközelíti a nettó bérek 160 százalékát. Az adók és járulékok közül a munkáltatókat terhelő költségek bruttó bérekre vetített aránya átlagosan mindössze 16 százalék, de a legalacsonyabb és a legmagasabb munkáltatói járulékok között 30 százalékpontot meghaladó különbség van. Ez rávilágít az egyes adózási rendszerek összehasonlíthatóságának korlátaira is.

A munkáltatói bérjárulékok tekintetében Magyarország 2020-ra érte el a régiós átlagot. Ez az elmúlt évek fokozatos szociális hozzájárulási adó csökkentésének köszönhető. A válság miatt előrehozott – már 2020. július 1-jétől hatályos – további két százalékpontos csökkentéssel pedig még a jelenleginél is versenyképesebbé válik a hazai munkáltatói bérköltségarány. 

A foglalkoztatást terhelő adókat vizsgálva ugyancsak kimutatható, hogy a régió országai a legjelentősebb szórást a bérszínvonalukban mutatják. Magyarországon a minimálbér fokozatosan – 2017 óta évről évre – 8 százalék körüli mértékben emelkedik, ugyanakkor több régiós országban – főleg az alacsonyabb kategóriából induló országok esetében – ennél lényegesen nagyobb léptékű a felzárkózás. Euróban kifejezve jelentős minimálbér-emelkedés volt tapasztalható 2020-ra leginkább Ukrajnában; a privát szektorra jellemző átlagos bérszínvonal is Ukrajnában, illetve Romániában, Bulgáriában nőtt a legnagyobb mértékben, 30 százalékot meghaladóan, de a teljes képhez tartozik, hogy a növekedésben a nemzeti valuták árfolyamváltozása is szerepet játszhatott.

A forgalmi típusú adók esetében a normál adókulcsok átlaga 20 százalék körül alakul 2020-ban a régióban. A Horvátországban és Magyarországon hatályban lévő 25, illetve 27 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít; Horvátországban 2020-ban elmaradt a korábban tervezett 1 százalékpontos csökkentés.

„A kormányzatok a digitális technológia felhasználásával próbálnak fellépni a visszaélések ellen. Magyarországon pozitív költségvetési hatással járt a nemrégiben bevezetett kötelező online számlaadat-szolgáltatás, ezért várhatóan hasonló megoldások elterjedésére lehet számítani a többi országban is”mutatott rá Csizmadia Heléna, a MAZARS adóigazgatója.

A kormányzatok a világjárvány megjelenését megelőzően, költségvetési bevételeik tervezésekor elsősorban a lakossági fogyasztás növekedésére építettek, és ezért fokozott figyelmet szenteltek a forgalmi típusú adóknak. „A hozzáadottérték-adó az utóbbi években az állami költségvetések legfőbb bevételi forrásává vált, várhatóan ennek aránya a járvány okozta gazdasági visszaesés miatt megváltozik”tette hozzá Csizmadia Heléna, a MAZARS adóigazgatója.

A vizsgált piacokon a társaságiaadó-kulcsok átlaga 16 százalék körül alakul, hazánkban a legalacsonyabbnak számító, 9 százalékos adó terheli a társaságok jövedelmét. A régió legalacsonyabb és legmagasabb adókulcsa között több mint 20 százalékpontos különbség mutatkozik. Az Európai Unió tudatosan igyekszik gátat szabni az adóversenynek és egységes keretek közé terelni a tagállamok nyereségadózását. Ennek fontos eszköze az Anti Tax Avoidance Directive (ATAD) jogszabály, hivatalos nevén a 2016/1164 EK Irányelv. Legtöbb rendelkezését 2019. január 1-jétől kezdődően kötelezően alkalmazzák a tagállamok.

Érdekes ugyanakkor, hogy a különböző uniós országok még az irányelv adta kereteket is mennyire másként értelmezik. Van, ahol a lehető legenyhébb korlátozást alkalmazzák – például Magyarországon –, máshol az ATAD által minimálisan megkövetelt korlátozáson is túlmutat a helyi szabályozás szigora – ezt választotta például Lengyelország is. Ugyancsak az ATAD-ra vezethető vissza az offshore (ellenőrzött külföldi társaság, CFC)-szabályok egységesítése is.

A társasági nyereségadót nézve, Litvánia és Magyarország továbbra sem alkalmaz forrásadót a tőkejövedelmekre, Albánia pedig 2019-től jelentősen csökkentette az osztalékra kivetett forrásadó mértékét. Magyarországon 2019-től elérhető a csoportos társasági adózás, amire eddig csak Ausztriában, Lengyelországban és Bosznia-Hercegovinában volt mód.

A transzferár-szabályozás már szinte mindegyik ország adórendszerében megjelent – Montenegró és Macedónia kivételével –, legutóbb Bulgária vezette be a dokumentációs kötelezettséget, ami a közelmúltban alakult át. Az OECD által előírt „country-by-country reporting” (CbCR) alapvető célja megerősíteni az átláthatóságot azzal, hogy a helyi adóhatóságok számára az adókockázatok felméréséhez szükséges információkat biztosítja.

Az egyes országok adórendszereit bemutató helyi MAZARS-irodák túlnyomó többsége szerint az adóhatóságok egyre fokozottabb figyelmet fordítanak a transzferárazással összefüggésben felmerülő kérdések vizsgálatára.Ennek kapcsán fontos kérdés, hogyan alakítja át a járványból adódó válsághelyzet az elvárható profitszinteket, milyen mértékben kell hozzányúlniuk az árazási struktúrákhoz a multinacionális vállalatoknak, illetve mennyire támadják majd a korábbi évekétől jelentősen elmaradó adóalapmértékeket az adóhatóságok” – véli Csizmadia Heléna, a MAZARS adóigazgatója.

Fontos újdonság az is, hogy 2020-ra több országban – így hazánkban is – megjelent az ún. exit tax szabályozása is, amellyel egy üzleti tevékenység adott országból történő kivonásakor kell számolni, ha azt a transzferárszabályok egyébként nem kezelik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy adóköteles lehet az a tranzakció, amelyben egy vállalat egy teljes üzletágát külföldre értékesíti, esetleg külföldre telepíti eszközeit, ügyvezetését.

 

 

A MAZARS-ról

A MAZARS egy nemzetközi, integrált és független szervezet, amely a világ 91 országában működik a könyvvizsgálat, a számviteli tanácsadás, az adó-, a jogi és a tranzakciós szolgáltatások, valamint a pénzügyi outsourcing területén. A világ 91 országában 40 400 szakember (24 400 fő az integrált partnerségben és 16 000 a North America Alliance keretében) tudására támaszkodva segítik ügyfeleiket fejlődésük minden szakaszában.

 

A MAZARS Magyarországon / www.mazars.hu

A MAZARS 1991-ben nyitotta meg magyarországi irodáját azzal a céllal, hogy segítse francia ügyfelei letelepedését Kelet-Közép-Európában. Azóta a MAZARS hazai ügyfélköre számos nemzetközi és magyar vállalkozással bővült, a vállalat pedig a magasan képzett 150 szakemberével jelenleg az ötödik legnagyobb könyvvizsgáló cég a hazai piacon.

Scroll To Top