Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Ötödével kevesebb tudósítás jelent meg a nemzetközi sajtóban Magyarországról tavaly, mint egy évvel korábban, ugyanakkor 29-ről 37 százalékra nőtt a bíráló beszámolók aránya; 61 százalék ugyanakkor tényszerű volt – állapítja meg 18 ország 115 nyomtatott és online médiumának tevékenységét áttekintő elemzésében a Nézőpont Csoporthoz tartozó Médianéző Kft.
Az eredményeket bemutató pénteki budapesti eseményen Kovács Zoltán kormányszóvivő arról beszélt: láthatóan összehangolt, bizonyos esetekben „a szavak szintjén is koordinált” támadás zajlik az ország ellen, de mostanra a korábbinál sokkal hatékonyabban sikerül külföldön is láthatóvá tenni a magyar véleményt, és ez már ezekben az adatsorokban is megmutatkozik.
Hozzátette: támpontot adnak a Magyarország-kép külföldi alakításához a kedvező gazdasági mutatók, amelyekről „nem lehet ideologikusan megnyilvánulni: ezek tények”, s amelyek visszaigazolják a kormány egyes lépéseit.
Hozzátette: az Európa jövőjéről folyó vita masszívan megjelenik a most zajló polémiákban, ez pedig szervesen és elválaszthatatlanul összekapcsolódik a migráció témájával. Megjegyezte, a sajtószereplésekben nyomon követhető, hogy a miniszterelnök már évekkel ezelőtt „politikai tényező lett”, aki jól mozog a médiatérben és „eltalálja korunk fontos témáit”.
Kovács Zoltán arról beszélt, hogy a választási kampányban az eddigieknél „keményebb dolgokra” kell számítani, „nem fog számítani a tény, nem fognak számítani szabályok, hanem jönni fog a mocskolódás és a részben a kétségbeesés által vezérelt gyűlölet, ami soha nem jó tanácsadó”.
A hatodik alkalommal, most Ellenszélben – Magyarország nemzetközi médiaképe 2017-ben címmel elkészített elemzést bemutatva Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője arról beszélt, e munka célja nem íz ítéletmondás, hanem az adatok megismerése volt, „hogy a tények alapján ki lehessen alakítani azt, mi a teendője Magyarországnak”. Fontosnak nevezte azt is, hogy „megértsük a világsajtó gondolkodását”.
Boros Bánk Levente, a Médianéző ügyvezetője az adatokat ismertetve arról beszélt: a 10 ezer 966 elemzett megjelenés 21 százalékos csökkenést jelez, ezeken belül a kormány témái domináltak a nemzetközi sajtóban.
Mint mondta, a migrációval több beszámoló foglalkozott, mint a felsőoktatási törvény módosítása és Soros György Magyarországgal kapcsolatos említése együttvéve, ugyanakkor az ellenzék nem tudta átlépni „az ingerküszöböt”.
Szólt arról is: Orbán Viktor miniszterelnök egymaga kétszer több megjelenést generált, mint a tízes toplista többi szereplője, ide ráadásul csak két ellenzéki politikus – Fekete-Győr András (Momentum) és Vona Gábor (Jobbik) – került be.
Közlése szerint a legtöbbet az osztrák, a szlovák és a spanyol sajtó foglalkozott Magyarországgal, a legtöbb negatív anyag tavaly áprilisban a felsőoktatási törvény módosítása kapcsán jelent meg; ezt említette az egyetlen hónapként, amikor többségbe kerültek a negatív beszámolók.
Boros Bánk Levente megjegyezte, hogy az egész évet tekintve a német, a francia és az olasz sajtó volt Magyarországgal szemben a legkritikusabb, a szerb, az orosz és az ukrán a legobjektívebb, megemlítve, hogy „a nyugat-európai sajtó bírál, a közép-kelet-európai tájékoztat”.
(MTI)
