Meddig terjed a számlabefogadó felelőssége?

Új kihívások elé állíthatja az adózókat és alapjaiban írhatja át az áfalevonási gyakorlatot az online számlaadatszolgáltatási kötelezettség bővítése.

A 2020. július 1-i jelentési értékhatár eltörlése miatt a belföldi összesítő jelentésben minden olyan befogadott számlát szerepeltetni kell, amely alapján az adózók adólevonási jogot kívánnak gyakorolni. Az ezzel járó jelentős adminisztrációs tehernövekedést hivatott csökkenteni az a lehetőség, hogy a bejövő számlákat az adózók a NAV rendszerén keresztül lekérdezzék, amely alapján akár automatizálhatják is a folyamataikat.

Óvatosan érdemes viszonyulni ezekhez a fejleményekhez, hiszen a partnereinkre vonatkozó információk elérhetővé válásával azok ellenőrzése akár számon is kérhető a vállalkozásokon, például az adólevonási jog gyakorlásával kapcsolatban” – hívta fel a figyelmet dr. Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Az áfalevonások alapjául szolgáló számlák hitelességének a vizsgálata hosszú évek óta a NAV ellenőrzéseinek meghatározó eleme. A hatóság ennek kapcsán kiemelt figyelmet fordít annak ellenőrzésére, hogy a számla mögött álló ügylet kapcsán lehetett-e adóelkerülésre következtetni, illetve megtett-e minden tőle telhető olyan intézkedést a számlabefogadó, hogy elkerülje azt, hogy adóelkerülés részesévé váljon.

„Az adóhatóság akkor tagadja meg a számlabefogadó adólevonási jogát, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy számlabefogadó tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylet révén adókijátszásban vesz részt” – mondta dr. Bereznai Henrik, a Deloitte Legal adóperes szakértője. „Nincs korlátja annak, hogy az adóhatóság az erről való meggyőződéskor valamennyi, elvi síkon a számlabefogadó rendelkezésére álló információ ellenőrzését elvárja” – tette hozzá.

Az online-számlaadatszolgáltatási kötelezettség kapcsán a számlabefogadóknak lehetősége nyílik a szállítói számlák lekérdezésére. Ezzel pedig nem kizárt, hogy az adóhatóság a lekérdezések elmulasztását és igazolását olyan objektív feltételeknek minősíti, amelyre hivatkozással megtagadja a számlabefogadó adólevonási jogát.

„A korábbi ellenőrzési tapasztalatokból kiindulva nem kizárt, hogy a bejövő számlák lekérdezése, vagyis az arról való megbizonyosodás, hogy a levonható adót tartalmazó számlát a kibocsátó is jelentette a hatóságnak, fontos vizsgálati szempont lesz az adóhatósági ellenőrzések során” – emelte ki dr. Schütt Attila.

Az áfalevonások ellenőrzése kapcsán az elmúlt években kialakult adóhatósági gyakorlatot szem előtt tartva a szállítói számlák lekérdezésének lehetősége könnyen telepíthet új kötelezettséget is az adóalanyokra, ami még inkább indokolttá teszi az üzleti partnerek ellenőrzésének automatizáltan történő szoros beépítését a vállalati folyamatokba.

 

A Deloitte-ról

A Deloitte számos iparágban nyújt könyvvizsgálati, valamint adó- és egyéb tanácsadási, továbbá jogi szolgáltatásokat (ügyfeleinknek együttműködő ügyvédi irodánk, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda nyújtja a jogi tanácsadási szolgáltatásokat) állami és magáncégek részére egyaránt. Több mint 150 országban jelen lévő hálózatán keresztül a Deloitte világszínvonalú szakértelmével és minőségi szolgáltatásaival segíti ügyfeleit abban, hogy megfeleljenek az előttük álló üzleti kihívásoknak. A Deloitte mintegy 312 000 szakértője egytől egyig arra törekszik, hogy a kiválóság mércéjévé váljon.

A Deloitte név az Egyesült Királyságban “company limited by guarantee” formában alapított Deloitte Touche Tohmatsu Limited társaságra és tagvállalatainak hálózatára utal, melyek mindegyike önálló, egymástól elkülönülő jogi személy. A Deloitte Touche Tohmatsu Limited és tagvállalatai jogi struktúrájának részletes bemutatását a következő link alatt találja: www.deloitte.com/hu/magunkrol.

Scroll To Top