Magyarország az EU országainak egészségesebb felében helyezkedik el az EB igazgatója szerint

Magyarország az Európai Unió országainak egészségesebb felében helyezkedik el, az ország gazdasága stabil, bővülését már a fogyasztás húzza – mondta Székely István, az Európai Bizottság (EB) gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának igazgatója hétfőn az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén. A parlamenti testület hétfőn az EB 2017-es országjelentését vitatta meg.

Székely István kedvezőnek ítélte, hogy az ország államadóssága a GDP-hez mérten folyamatosan csökken, de fontos, hogy ez a folyamat tartós legyen, az ország tovább haladjon az adósságcsökkentés pályáján.
Rámutatott: az ország előtt álló egyik legfőbb kihívást jelenti, hogy a jövőben az üzleti beruházásokat bővíteni kell, és el kell érni, hogy a magyarországi vállalkozások növeljék a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásaikat.
Székely István elmondta: ösztönözni kellene azt is, hogy erőteljesen bővüljenek a lakossági beruházások. Az EB igazgatója szerint jelentősen növelni kellene az újonnan épített lakások számát is az országban, tavaly mintegy 10 ezer új lakást építettek Magyarországon, de ez kevés az ország lakásállományához képest. Az oktatás területén pedig a készségek fejlesztésére kellene helyezni a hangsúlyt – emelte ki az EB igazgatója.
Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az országjelentés alapján kedvező szakmai párbeszéd alakult ki az Európai Bizottság és a magyar kormány között. Ennek is köszönhető, hogy kiegyensúlyozott országjelentést állított össze az EB, a bizottság javaslatai alapján a kormány aktualizálja majd a friss konvergenciaprogramot, amelyet április végéig küld el a magyar kormány a brüsszeli testületnek – jelezte a helyettes államtitkár.
Balogh László hangsúlyozta: a magyarországi költségvetési folyamatokról, az államadósság-pálya alakulásáról is kedvező véleményt mondott az EB. Rámutatott: az államadósság további leépítése, a GDP-hez viszonyított arányának további csökkentése az alaptörvényben rögzített kötelessége a kormánynak.
Balogh László arról is szólt, hogy az elmúlt három év eredményei alapján napjainkban az EB már másképp ítéli meg a magyarországi közmunkaprogramot, annak a foglalkoztatásban betöltött szerepét. Emlékeztetett arra: a közelmúltban a kormány olyan rendeletet hozott, amelynek célja, hogy 2020-ra a most mintegy 200 ezer közfoglalkoztatott létszámát oktatással, átképzéssel mintegy 50 ezerrel csökkentsék, ezzel is mérsékelve az egyes ágazatokban jelentkező munkaerőhiányt.
Balogh László kiemelte: a magyar bankszektor a jelentés szerint is képes arra, hogy finanszírozza a magyar gazdaságot, a vállalkozásokat. Hozzátette: a magyarországi bankok hitelezése nélkül nem fejlődhet, bővülhet a gazdaság.
Kiemelte: igaz, hogy tavaly mintegy 10 ezer új lakás épült, de ezzel párhuzamosan hozzávetőleg 30 ezer építési engedélyt adtak ki, ennek kedvező hatásaként idén az elmúlt évhez képest várhatóan duplájára emelkedik az újonnan épített lakások száma.
Hörcsik Richárd (Fidesz), a bizottság elnöke hangsúlyozta: az országjelentésen látszik, hogy míg korábban a magyar kormány és az Európai Bizottság képviselői “elbeszéltek egymás mellett”, most kiegyensúlyozott párbeszédet folytattak.
Bana Tibor (Jobbik) a bizottság alelnöke a testület ülésén is felvette, hogy létre kellene hozni az európai béruniót.
Székely István erre úgy reagált, hogy a bérunió létrehozásához az egyes országokban szükség van a termelékenység növelésére.(MTI)

Scroll To Top