Londoni elemzők: még nyáron is defláció lesz Közép-Európában az olajárak miatt

Az olajárak meredek zuhanása miatt várhatóan a nyárig elhúzódik a defláció Közép- és Kelet-Európa legtöbb EU-gazdaságában, sőt Magyarországon potenciálisan még a harmadik negyedévben is negatív lehet az átlagos infláció, és ez valószínűleg további monetáris enyhítéshez vezet – jósolták jelentősen felülvizsgált pénteki előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzőstábja közölte: a cég új alapeseti prognózisa szerint az irányadó Brent olajtípus hordónkénti átlagára 2015 egészében 55 dollár, ezen belül januárban mindössze 50 dollár lesz. A ház eddig érvényben volt előrejelzése 2015 első felére szólt, és erre az időszakra 70 dolláros hordónkénti Brent-átlaggal számolt.
A JP Morgan londoni elemzői szerint a térségben a magyar fogyasztói árindexet érinti a legnagyobb mértékben az alacsony olajár, elsősorban azért, mert a magyar inflációs kosárban magasabb a súlya a motorüzemanyagoknak.
A legkisebb hatás a térségben ugyanakkor Csehországban várható; ez a régió egyetlen olyan gazdasága, ahol a JP Morgan közgazdászai az idén egyik negyedévben sem várnak deflációt.
A ház szerint a térség valutáinak gyengülése a nyersolaj december közepe óta végbement, dollárban számolt áresésének hozzávetőleg a felét semlegesítette, ám az üzemanyagárak ezzel együtt is jelentős nyomást gyakorolnak a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok inflációjára. A JP Morgan elemzői úgy számolnak, hogy a teljes kosárra vonatkozó, éves összevetésű decemberi és januári inflációs ütemekből ez a tétel 0,5 százalékpontot faraghat le.
Mindezt egybevetve a cég londoni közgazdászai több forgatókönyvet dolgoztak ki különböző olajárszintek inflációs hatásaira. A JP Morgan modellszámításai szerint a ház új alapeseti forgatókönyvében szereplő 55 dolláros idei Brent-átlagár és 267 forintos dollárárfolyam esetén Magyarországon az idei első negyedévben 0,7 százalékkal visszaesik, a második negyedévben minimálisan, 0,1 százalékkal nő, majd a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal ismét csökken az éves összevetésű fogyasztói árindex.
A cég előzetes becslése szerint a tavalyi negyedik negyedévben mínusz 0,6 százalék lehetett az éves infláció Magyarországon.
A JP Morgan londoni elemzőinek számítási modellje alapján ha 50 dollárig süllyed az idei egész évi Brent-árfolyamátlag, akkor az éves magyar fogyasztói árindex 0,8, 0,2 és 0,4 százalékkal csökkenne az idei első három negyedévben, és a negyedik negyedévben növekedne az éves infláció 0,8 százalékkal.
Ha a Brent olajfajta hordójának idei átlagára 35 dollárra zuhanna, az 1,1 százalékos, 0,9 százalékos, illetve 1,2 százalékos éves árcsökkenést eredményezne Magyarországon az első, a második és a harmadik negyedévben, az idei utolsó három hónapban pedig zéró lenne az éves összevetésű magyar infláció a JP Morgan közgazdászainak modellszámításai alapján.
A ház továbbra is összesen 0,50 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést vár az idén Magyarországon, márciusi kezdettel.
A cég elemzői pénteki prognózisukban hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a többi térségi jegybank enyhítési ciklusának újraindulását valószínűsítő előrejelzésük nem elsősorban az alacsony olajárakra alapul. A JP Morgan szakértői szerint a térségi jegybankok mindenekelőtt az euróövezetből importált dezinflációs, illetve deflációs tényezőkre, valamint a hazai gazdaságokban változatlanul érvényesülő negatív kibocsátási résre reagálnak.
Igaz viszont az is, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok jegybankjai a mostani szinteknél legalább 20 dollárral magasabb olajárakra alapozták jelenleg érvényes inflációs előrejelzéseiket, így valószínű e hivatalos prognózisok további csökkentése, legalábbis rövid távra – hangsúlyozták pénteki elemzésükben a JP Morgan londoni közgazdászai.
Az MNB kamatcsökkentési ciklusának idei újraindulását más nagy londoni házak is immár alapeseti prognózisaikban valószínűsítik.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint az MNB monetáris tanácsa jórészt csak azért nem csökkentette már decemberben a jelenlegi 2,10 százalékos alapkamatot, mert a tavalyi államháztartási statisztikák miatt az év végéig tekintettel kellett lennie a forintárfolyamra.
A ház szerint az idén ezek a korlátozó megfontolások valamelyest háttérbe kerülnek. Ennek alapján a GS londoni elemzői is az MNB enyhítési ciklusának újrakezdésével számolnak, és szintén 0,50 százalékpontos kamatcsökkentést várnak 2015-ben.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays közgazdászai a jelenlegi inflációs környezetben ennél nagyobb mértékű, 0,60 százalékpontos MNB-kamatcsökkentésre – vagyis 1,50 százalékig süllyedő alapkamatra – számítanak az idén.(MTI)

Scroll To Top