Londoni elemzők: jövőre jelentősen gyorsul a magyar gazdaság, kérdésessé válhat az MNB enyhítési alapállása

Londoni pénzügyi elemzők szerint jövőre az eddig vártnál valószínűleg gyorsabban nő a magyar gazdaság és az infláció is a jelenlegi ösztönző környezetben, ami kérdésessé teheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) enyhítési alapállását.

A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői az európai feltörekvő térség jövő évi kilátásairól összeállított, hétfőn ismertetett átfogó előrejelzésükben 2016-ra 1,9 százalékos, jövőre pedig már 2,9 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban. Ez javított előrejelzés, a ház eddig a magyar hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékos bővülésével számolt 2017-ben.
A prognózis javítását a Morgan Stanley elemzői elsősorban a költségvetési politika feszességének oldódásával, a növekedést támogató likviditási környezettel és a javuló hitelpiaci kondíciókkal indokolták.
Hozzátették: a jelenlegi makrofolyamatok a háztartási szektor fogyasztásának élénkülését is segítik az elmúlt évek gyenge teljesítménye után, és a háztartási fogyasztáshoz a támogató munkapiaci környezet is „egészséges” hátteret nyújt. Mivel a fogyasztás hosszú ideig korlátozott volt, az élénkülési folyamat még mindig a normalizálódási szakaszban jár, ami azt jelentheti, hogy jelentős mértékű, eddig visszafojtott kereslet „szabadulhat rá” a piacra, és a fogyasztás végre utolérheti a térségi gazdaságokra jellemző szintet – áll az elemzésben.
A ház szerint a háztartási szektor ezután megjelenő költekezése a következő években folyamatos támogatást nyújt majd a gazdasági növekedéshez.
Mindehhez járul, hogy az elmúlt évek egyik kulcsfontosságú mozzanataként folyamatosan javul a magyar gazdaság költségvetési pozíciója. Ennek egy része ciklikus javulás volt a bevételi oldalon, egy részét az adózási fegyelem javulása – a gazdaság kifehérítése – magyarázza.
A javuló költségvetési pozíció és a szilárd fizetésimérleg-helyzet volt a két legfontosabb indoka annak, hogy Magyarország államadós-osztályzatát az idén mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő – a Moody’s Investors Service, a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings – visszaemelte a befektetési ajánlású kategóriába – hangsúlyozzák.
A Morgan Stanley elemzői szerint a legutóbb bejelentett társadalombiztosítási és társaságiadó-intézkedések nyomán egyértelmű, hogy a ház által az idei évre várt 1,4 százalékról nőni fog a GDP-arányos államháztartási hiány, de a következő két évben sem haladja meg a 3 százalékos felső határt. A cég 2017-re 2,5 százalékos, 2018-ra 2,3 százalékos államháztartási deficitet vár Magyarországon.
Úgy vélik, e pro-ciklikus költségvetési ösztönzés a feszes munkapiac környezetében azzal a kockázattal jár, hogy tovább hevül a munkapiaci helyzet. A cég kitart azon előrejelzése mellett, hogy az infláció a következő negyedévekben meghaladja a várakozásokat: a ház elemzői 2017-e 2,6 százalékos éves átlagos inflációt valószínűsítenek a 2 százalékos piaci konszenzus helyett.
Mivel a magyar gazdaság növekedése eddig elmaradt a várttól, és az infláció is egyelőre messze jár az MNB céljától, a magyar jegybank enyhítésre hajló alapállása igencsak logikus, és összhangban van más jegybankok alapállásával. Jövőre azonban a növekedés és az infláció is várhatóan erőteljes lendületre kap, miközben a költségvetési politika lazul. E környezetben a Morgan Stanley várakozása szerint jó esély van arra, hogy az MNB jelenlegi enyhe alapállásának fenntartása akkor már nehezebbé válik, de a magyar jegybank nagy valószínűséggel nem követi szorosan e fejleményeket az alapkamat normalizálásával.
Más nagy londoni házak is azt jósolták új prognózisaikban, hogy az MNB várhatóan nem sieti el a kamatemelést.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének szerint az MNB legalább 2018 közepéig, de valószínűsíthetően inkább 2018 végéig fenntartja 0,90 százalékos alapkamatát, jóllehet a béremelésről a kormány és a szociális partnerek között minap létrejött megállapodás akkor már várhatóan felfelé ható nyomást gyakorol az inflációra.
A ház ennek ellenére is kétségesnek tartja, hogy a jegybank a 2018 tavaszán esedékes parlamenti választások előtt kamatemelésről döntene. Ha szükségessé válik a monetáris szigorítás, az MNB azt várhatóan más eszközökkel, például a kamatfolyosó kiigazításával vagy a betéti eszközben elhelyezhető banki likviditás felső határának eltörlésével oldja meg – jósolják a JP Morgan szakértői.(MTI)