Külföldi sajtó Magyarországról – Orbán a központban – NZZ, Le Monde, Hospodárské Noviny

Orbán elsöprő dominanciája a magyar választási kampányban címmel közölt budapesti tudósítást a Le Monde. A Neue Zürcher Zeitung ugyancsak helyszíni tudósításban elemezte az Orbán-kormány teljesítményét és a választási kilátásokat. A Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap pedig párhuzamot vont Andrej Kiska új szlovák államfő és Orbán Viktor között.

A balliberális Le Monde szerint a Fidesz biztos győzelme előtt a választási kampány „apoteózisának” szánt „nagygyűlésen a mindenható miniszterelnök támogatására” sokkal kevesebben voltak, mint a szervezők által remélt egymillió, s a belügyminisztérium által közzétett 440 ezret is „túlbecsültnek” ítélte meg a lap. Ezzel szemben az ellenzéki koalíció csak mintegy 30 ezer támogatót tudott mozgósítani – jegyezték meg a francia lap cikkének szerzői.
Alain Salles és Joelle Stolz kiemelte, hogy Budapest belvárosában szinte csak fideszes plakátokat lehet látni, ritkábban LMP-s vagy jobbikos reklámokat, az ellenzéki koalíció hirdetményei pedig kivételszámba mennek.
A választási kampány miatt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)megfigyelői is aggodalmukat fejezték ki. Szerintük a legfőbb kereskedelmi televíziós csatornák vagy a kormánypárt felé húznak vagy elsősorban szórakoztató műsorokat sugároznak, ami „korlátozza a kormánykritikáról való tájékoztatást a legnézettebb adókon”. A szervezet bírálta a médiatanácsot, illetve a köztelevíziót is.
A lap megjegyezte, hogy a kampányban több leszámolás is történt. Miközben a baloldal az Orbánhoz közelálló személyeknek az állami megrendelések nyomán történt meggazdagodását ostorozta, a kormánypárt a szocialisták korrupciós ügyeit vette elő, s a börtönből szabadult Zuschlag János „Fideszhez közeli kiadónál megjelent könyve reklámjának érdekes módon szép hely jutott Orbán és a Fidesz plakátjai között” – írta a Le Monde.
Meret Bauman, a konzervatív Neue Zürcher Zeitung munkatársa az Orbán Viktor átváltozása című tudósításában a magyar kormányfő politikai pályafutását ismertetve megállapítja, hogy Orbánt nagy valószínűséggel a vasárnapi választáson megerősítik hivatalában.
Leszögezi, hogy a kormányfő az elmúlt négy évben mélyrehatóan átalakította az országot. A kormány a szociális konfliktusok elkerülésére olyan eszközöket alkalmazott, amelyek a lehető legkevésbé fájtak a társadalomnak. Az orbáni unortodox gazdaságpolitika ára azonban a régiós összehasonlításban átlag alatti gazdasági növekedés, elbizonytalanított befektetők, részben erőteljes állami beavatkozások és a középosztály erős megterhelése. Ennek a politikának a fenntarthatóságát nem csak az EU kérdőjelezi meg – írja.
A svájci lap szerzője kiemeli az állam – egyben a kormánypárt – ellenőrzésének kiterjesztését más területeken is, köztük az oktatásügy és a közmédia centralizálását. Az új választási törvény szerinte a jelenlegi politikai környezetben egyértelműen a Fidesznek kedvez. Az alaptörvényről szólva úgy vélekedik, hogy bár arra szükség volt, a kétharmados többség birtokában a Fidesz megkerülte a „nehéz konszenzust”, az alaptörvényt csak a saját elképzelései szerint formálta.
Brüsszel bírálatára a kormány meghajolt, ezért már nem volt alapja az uniós eljárásnak. Az Európa Tanács is elvetette megfigyelési eljárás megindítását Magyarországgal szemben, de az ET parlamenti közgyűlésének határozata világosan beszél: az új alkotmányjogi keretfeltételek egyensúlytalanságot idéztek elő az intézményi szerkezetben, és számos kormány- és ellenőrző hatóság túlzott hatalomkoncentrációjához vezettek – írja.
Végül megállapítja: Orbán az utóbbi 20 évben – meggyőződésből vagy hatalomvágyból – eltávolodott eredeti nézeteitől. Tévedés azonban azt állítani, hogy az ország a totalitarizmus felé halad. A fékek és ellensúlyok rendszere továbbra is működik, és ebben az igazságszolgáltatás és az EU-tagság fontos szerepet játszik. Semmiképpen sem kívánatos viszont a Fidesz túlhatalma sok intézményben és Orbán konfrontatív stílusa, ha az ország szeretne túllépni a mély megosztottságon. A kiegyezés megtalálása mindkét politikai tábor feladata a következő törvényhozási ciklusban – húzza alá.
A szerző külön cikkben foglalkozik az ellenzék „félresikerült” választási kampányával, megállapítva, hogy nem sikerült hiteles alternatívát állítania a Fidesszel szemben. Ennek fő okai a belső hatalmi harcok és a korrupciós botrány. Gyurcsány Ferenc beemelése az ellenzéki összefogásba szerinte a nagyszámú bizonytalan szavazót a választástól való távolmaradásra sarkallhatja, vagy a Fidesz felé taszíthatja.
Merész dolog ugyan összehasonlítani Andrej Kiskát, a „politikai újonc” új szlovák államfőt és Orbán Viktort, a „hatalom elefántcsonttornyába zárt politikai veterán” magyar kormányfőt, de mindkettejükben közös, hogy rendkívüli módon tudják kezelni „a választók bizalmát” – állítja a Hospodárské Noviny.
„Orbán Viktor vasárnap ismét nagy fölénnyel megnyeri ezúttal a parlamenti választást, mert választóival megfelelően bizalmi kapcsolatot ápol és már jó ideje ismeri titkos vágyaikat. Kiska a bizalom megújítását ígérte, Orbán annak elmélyítését, mert a bizalmi kapcsolat már négy éve létrejött” – írja Martin Ehl, a cseh lap külpolitikai rovatvezetője Mi a közös Andrej Kiskában és Orbán Viktorban című jegyzetében.
„Annak megértése, hogyan lehet bizalmi kapcsolatot kiépíteni a választóval, a politikusok sikerének egyik alappillére… Valószínű, hogy Kiska ezt soha nem ismerné be, de a választók belső vágyainak megértése és a velük való bizalmi kapcsolat kialakítása terén jelenleg Orbán Viktor olyan követője, mint senki más Közép-Európában” – véli Martin Ehl.(MTI)