Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap és a Die Presse osztrák konzervatív újság a Magyarország és az Európa Tanács (ET) között az igazságszolgáltatási rendszerről és a médiaszabályozásról folytatott párbeszédről közölt beszámolót szerdán, a Spiegel Online hírportál a kormánypolitika és a Jobbik programjának viszonyáról közölt elemzést. Az osztrák Wirtschaftsblatt az IMF és az EU országértékeléséről cikkezett, a francia Le Figaro pedig a kettészakadt Közép-Európáról jelentetett meg írást.
A FAZ Az ET elismeri a magyar jogrendszer javulását című írásában a szerző, Stephan Löwenstein az ET egy szóvivőjét idézve beszámolt arról, hogy Thorbjörn Jagland főtitkár szerint a magyar fél ugyan nem foglalkozott az igazságszolgáltatási rendszer és a médiaszabályozás területén kifogásolt valamennyi elemmel, de „politikailag kielégítő” változtatásokat vitt véghez.
A FAZ kommentárjában a szerző, Reinhard Veser kifejtette: az ET-vel folytatott hosszadalmas vita nyomán eszközölt változtatások azt mutatják, hogy „Orbán és nemzeti konzervatívjai” mégsem reagálnak annyira elutasítóan a tárgyilagos és részletes kritikára, mint ahogy az európai nyilvánosságban két éve megjelent „szinte hisztérikus” felháborodás alapján gondolni lehetett, és „mégsem antidemokratikus ördögök”. Ugyanakkor a módosítások azt is megmutatják, hogy mindkét kifogásolt törvényben benne volt „a hatalompolitikai visszaélés lehetősége – vagyis a kritika jogos volt”.
A Spiegel Online A magyar kormányfő jobboldali ötletadói című elemzésében a szerző, Keno Verseck kiemelte: Orbán Viktor külföldön „jó demokratának mutatja magát”, de hazájában olyan politikát követ, amelyet a szélsőjobboldali Jobbik „inspirál”. Az uniós partnerek ezt „nem akarják észrevenni, és inkább félrenéznek” – tette hozzá. Kifejtette: Orbán és kormányzó pártja „részben tompítva, részben pedig teljes mértékben változatlan formában végrehajtja” a Jobbik programjának „nagy részét”.
http://www.spiegel.de/politik/ausland/ungarn-orban-und-fidesz-bedienen-sich-bei-der-rechtsextremen-jobbik-a-880084.html
Az osztrák Wirtschaftsblattban Sissi Eigruber úgy fogalmaz, hogy az enyhülő időjárás ellenére Magyarország és az Európai Bizottság, illetve Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között még nem következett be igazi olvadás: a nemzetközi szervezetek jelentéseikben egymáshoz hasonló eredményre jutottak és nem tartják fenntarthatónak a költségvetési egyenleg javítására tett magyar intézkedéseket.
Amennyiben a 2010-ben bevezetett különadók tárgyában indult kötelezettségszegési eljárások ügyében az Európai Bíróság a kormányra nézve kedvezőtlen döntést hoz, szakértők szerint mintegy 200 milliárd forintot kell visszafizetnie az államnak. Ezzel már nem lesz elérhető a három százalékos hiánycél – írta a gazdasági napilap.
http://wirtschaftsblatt.at/home/nachrichten/europa_cee/1338481/Ungarn-ringt-mit-EU-und-IWF-ums-Defizit?from=suche.intern.portal
Szabályos időközökben megismétlődik az Európai Bizottság és az IMF bírálata az „unortodox” gazdaságpolitikai intézkedésekkel szemben, ahogy a magyarok válasza is – írta külön jegyzetében Sissi Eigruber. A kormányfő – írta – két üzenetet alkalmaz felváltva, az egyik szerint Magyarország a helyes úton van, nincs szüksége külső segítségre, a másik szerint Magyarország magától értetődően keresi a tárgyalások lehetőségét a lehetséges hitelező IMF-fel és EU-tagként tartja magát az EU előírásaihoz. Hogy mikor melyik változatot vetette be, az mindig leolvasható a forint árfolyamán és az államkötvények kamatain – véli a szerző. „Ha az árfolyam alacsony és a kamatok emelkednek, akkor békülékeny hangnemet ütött meg a kormányfő. Ha máshonnan is pénzhez jut, akkor fütyül az EU-ra és az IMF-re” – fogalmazott a Wirtschaftsblatt jegyzetírója.
http://wirtschaftsblatt.at/home/meinung/kommentare/1338477/Ungarn-will-keine-Aufpasser?from=suche.intern.portal
A Die Presse beszámolója szerint az Európa Tanács „kielégítő válaszokat” kapott Budapestről. Az igazságügyi és médiaszabályozás reformja jó egy éve áll a nemzetközi kritika kereszttüzében – jegyezte meg Michael Laczynksi, kiemelve, hogy a bírálatok szerint a változtatások túl gyorsak, túl kiforratlanok és túlságosan a hatalom megtartására összpontosítottak, a demokratikus intézményrendszer egyensúlya helyett. Az Európa Tanács kedden közölt állásfoglalását „Budapesten minden bizonnyal megkönnyebbüléssel fogadták: a jelentés szerint ugyanis +jó irányba mennek a dolgok+” – állt a cikkben.
http://diepresse.com/home/politik/eu/1338509/Befriedigende-Antworten-aus-Budapest?from=suche.intern.portal
Kettészakadt Közép-Európa címmel közölt elemzést Jacques Rupnik, a térséggel foglalkozó egyik legismertebb francia politológus a Le Figaro című francia konzervatív lapban.
A cseh elnökválasztás kapcsán megjelent írásában a kutató úgy látja, hogy a kelet-európai régióban az uniós csatlakozás óta a nemzeti populista törekvések túlmutatnak a hagyományos jobb- és baloldali megosztottságon. Ennek a szerző szerint a legszimbolikusabb példája Magyarország, amelyet a Fidesznek sikerült „a demokratikus átmenet éltanulójából” egy olyan országgá tennie, amelynek „poszt-demokratikus visszaesése” nyugtalanítja az európai partnereket. A nacionalista beszédmód az „igaz magyarokról”, a roma közösség elleni intézkedések, az antiszemita jelenségek, az Alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadások mozgósították a liberális és a baloldali ellenzéket – emlékeztetett Rupnik. A cseh, a lengyel és a szlovák helyzet elemzését követően Rupnik úgy véli: Magyarország lesz „a közép-európai demokráciák valódi tesztje” (MTI)