KSH: májusban is 4,0 százalékkal nőttek a keresetek

Májusban 4,0 százalékkal nőttek keresetek a közfoglalkoztatottak nélkül számolva az egy évvel korábbiakhoz képest. A béremelkedés a versenyszférában és a költségvetési szektorban gyakorlatilag kiegyenlített 4,1, illetve 3,9 százalékos volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az adatok azt mutatják, hogy a bérkiáramlás májusban némileg lelassult az első négy hónapban mért 6 százalék feletti üteméhez képest.
Mivel az elmúlt egy évben az adóterhelés nem változott, a bruttó és a családi kedvezmények nélkül számított nettó keresetek egyformán alakultak.
Májusban a fogyasztói árak 0,1 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel azelőtt, így a családi adókedvezmények nélkül számított reálkeresetek árnyalatnyival jobban emelkedtek nettó béreknél.
A rendszeres – prémium, jutalom és havi különjuttatások nélkül számolt – keresetek 3,1 százalékkal haladták meg a tavaly májusit a versenyszférában.
A nemzetgazdaság egészét tekintve, azaz a közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve, 4,9 százalékkal magasabbak voltak a jövedelmek, mint tavaly májusban, miután a teljes munkaidőben közfoglalkoztatottak keresete 5,9 százalékkal emelkedett, és súlyukat is növelte, hogy a létszámuk 26,6 százalékkal, 129 ezerre emelkedett.
Január-májusban a nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 2,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest.
Az év első öt hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 234 500 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 250 900, míg a közszférában 204 300 forintot kerestek.
A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 246 700, a vállalkozásoknál 252 400, a költségvetésben dolgozóké 234 700, a nonprofit szervezeteknél pedig 226 600 forint volt.
A közfoglalkoztatottak átlagosan 77 600 forintot kerestek.
A legmagasabb, 497 100 forintos bruttó átlagkeresetet a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők értek el, ezt az információ és kommunikáció követte 461 900 forinttal, valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 416 600 forinttal.
A legkevesebbet, 140 500 forintot a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók keresték, ezt követte 152 600 forinttal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, illetve 168 600 forinttal a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat.
Január-májusban a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 218 ezren az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó kompenzációt kaptak. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 10 000, a nonprofit szervezeteknél 9600 forintot kaptak ezen a címen.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 153 600 forint volt, 2,9 százalékkal magasabb, mint 2013. január-májusban. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak nettó 103 800, a szellemi foglalkozásúak nettó 209 000 forintot kerestek.
A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához viszonyítva. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160 400 forintra becsülhető – közölte a KSH.
A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 6,0, a versenyszférában 5,0, a költségvetés területén 8,7, a nonprofit szervezeteknél 8,1 százalékkal nőttek a keresetek 2013. január-májushoz hasonlítva.
Az év első öt hónapjában a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek kevésbé – 0,5 százalékponttal – emelkedtek, mint a keresetek.
A 246 200 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 2,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,8 százalék.(MTI)

Scroll To Top