Valamelyest lassult az idei harmadik negyedévben a brit gazdaság növekedési üteme.
A brit statisztikai hivatal (ONS) pénteken ismertetett második becslése szerint a hazai össztermék (GDP) a szeptemberrel végződött három hónapban 0,5 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. Az idei második negyedévben 0,7 százalékos negyedéves összevetésű növekedést mértek Nagy-Britanniában.
Az ONS számításai szerint a brit GDP-érték a harmadik negyedévben 2,3 százalékkal volt magasabb, mint 2015 azonos időszakában.
Ezek az adatok azonosak a statisztikai hivatal októberben közölt első becslésével.
Az ONS hangsúlyozta, hogy a szeptemberben zárult három hónap volt a 15. olyan negyedév egymás után, amelyben a brit gazdaság teljesítménye növekedett.
A statisztikai hivatal kimutatása szerint a pénzügyi válság sokkja okozta recesszió idején, a 2009 második negyedévében elért mélypontig a brit hazai össztermék 6,3 százalékkal zuhant, jelenleg azonban már 8,1 százalékkal meghaladja a recesszió előtt, 2008 első negyedében mért csúcsszintet.
A további növekedési kilátásokat azonban a brit kormány is borúlátóan ítéli meg.
Philip Hammond pénzügyminiszter a költségvetésről és a gazdaság állapotáról a londoni alsóházban e héten előterjesztett beszámolójában kijelentette: az új modellszámítások szerint a brit EU-tagságról tartott népszavazás kimenetele keltette bizonytalanság miatt a brit gazdaság hosszú távú potenciális növekedési üteme 2,4 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előirányzatokban szereplőnél.
A júniusi referendumon a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.
Hammond tájékoztatója szerint jelentősen romlottak a következő évekre lebontott növekedési előrejelzések is: a brit kormány 2017-re az eddig várt 2,2 százalék helyett már csak 1,4 százalékos növekedéssel számol, és a későbbiekben sem jósol erőteljesebb gyorsulást. Az új előrejelzésben 2018-ra 1,7 százalékos, 2019-re és 2020-ra egyaránt 2,1 százalékos, 2021-re 2 százalékos növekedés szerepel.
Szakértői előrejelzések szerint mindennek komor hosszú távú következményei lehetnek az életszínvonalra is.
Az egyik vezető független londoni gazdaságkutató műhely, a Költségvetési Tanulmányok Intézete (IFS) az új előrejelzések alapján összeállított elemzésében közölte: modellszámításai szerint a rontott prognózisok azt jelentik, hogy mostantól 2021-ig nem egészen 5 százalékos reálbér-növekedés várható Nagy-Britanniában.
Az intézet szerint ez egyben azt is jelenti, hogy az átlagos brit reáljövedelem 2021-ben 3,7 százalékkal lesz alacsonyabb a korábbi előrejelzésekben arra az évre jósolt szintnél, így a kormány által a következő öt évre eredetileg várt reálbér-növekedés fele sem valósul meg.
A Költségvetési Tanulmányok Intézetének szakértői szerint ebből az következik, hogy az átlagos brit reáljövedelem 2021-ben is elmarad a 2008-ban mért szinttől.
Az IFS elemzői szerint Nagy-Britannia az utóbbi 70 évben – vagyis a II. világháború vége óta – nem élt át ilyen „rettenetes” időszakot a reálbérek szempontjából.(MTI)