A községekben. KGST piac helyett kínai, bizi helyett turkáló, csak a lángos nem változik. És a községekben több a vendéglátóhely, italbolt, mint az élelmiszerbolt. Van butik, amelyik virágkora az NDK-s turistákhoz kötődik. A fővárosban is sok a kisbolt. Kisbolt térkép.
2018-ban a korábbi évekhez hasonló mértékben, háromezer-háromszázzal csökkent a boltok száma. A kisboltoké. De még mindig sokan bírják a tempót, persze egyre nehezebben. És vannak hagyományok,melyek felborultak, de olyanok is, amelyek tovább öröklődtek. Pénztárcafüggő persze minden.
Van olyan butik, amelyik hajdanán a KGST piacokról, mostanság pedig a kínai piacokról szerzi be a kínálni valóját. Az aranykor pedig a rendszerváltást megelőző évekhez, például az NDK-s turisták bevásárlásaihoz kötődik. És akad büfés, akinél több évtizedes léte óta a lángos a legnépszerűbb étek, abból él. A bizományit pedig szépen leváltották a turkálók. A zöldségesek, húsboltok pedig tartják magukat, persze ők is olvadozó létszámban. A használt autóról sem tud lemondani a vásárló, a többségnek még elérhetetlenül drága az új. A roncsderbi csak lassan akar hanyatlani.
Sok kicsi bolt még mindig
Elaprózott a magyar boltos hálózat, hiszen a 130 ezer boltból 70 ezer eleve olyan vállalkozás, vagy vállalkozó boltja, akinek nincs is többje az egy szem boltocskájánál. És 42 ezer azoknak a boltoknak a száma, akik még mindig kicsinek számítanak, ahol 2-től legfeljebb 5-ig lehet elszámolni, amikor a vállalkozás, vagy a vállalkozó a boltjainak a számát összegzi. Így az ötboltosok köre, akiknek legfeljebb öt boltjuk van, a bolthálózat 87%-át képezi. Ezt az összesen 112 ezer boltot 87 ezer vállalkozás próbálja működtetni. Egy boltos vállalkozásra – ilyen a számtan – alig jut egynél több bolt, persze csak átlagosan.
A magyar bolthálózat alapterülete is az elaprózottságot mutatja, ha megnézzük, mit is rejt magában a 17,4 millió négyzetméter. Az alapterület is olvadozik, hiába épült jónéhány bevásárlóközpont, szakáruház, amikor a kisboltok bezárássorozata több négyzetmétert farag le az újonnan épülőkénél.
Az átlagos bolt alapterülete Magyarországon jelenleg 134 négyzetméter. Ez azért messze van a nagydiszkontok, vagy iparcikkes szakáruházak egy-két ezer négyzetméter körüli, vagy a hipermarketek 10-20 ezer négyzetméternyi alapterületeitől, nyilván azért, mert kisboltból nagyon sok, nagyboltból sokkal kevesebb van.
Budapesten is, hiszen a fővárosban 122 négyzetméter az átlagos alapterülete a boltoknak. És még mindig találni számos boltot kapualjakban, lépcsőházakban, pincékben, amelyek nem éppen a legideálisabb helyszínei a boltnak. De hát a vásárlók megszokták ezeket is, bár zárnak be szép számmal ebben a közegben is a boltok.
Persze a kínált árukörtől függően vannak eltérések az átlagtól, de a kisboltok az átlagot mindenütt lehúzzák. Néhány kiragadott példa:
átlagos boltos alapterületek | |
autószalon | 495 |
bútor | 293 |
élelmiszer vegyes | 194 |
elektromos cikk | 137 |
ruházat | 113 |
játék | 78 |
élelmiszer szakbolt | 45 |
használt cikk | 45 |
óra- ékszer | 32 |
KSH, érték: négyzetméter, átlagos boltos alapterületek |
Faluhelyen nincs mindenütt bolt, de azért az élelmiszerboltok mellett vendéglő akad szép számmal, több is kicsit
A legkisebb lélekszámú települések lakói nem tudnak egy boltot eltartani, mivel ahhoz kevesen élnek ott. És átalakulnak a vásárlási szokások is, elmennek sokan máshova bevásárolni, ha megtehetik. A közigazgatási egységek alapján csoportosítva a településeket a községekben lakók száma 2,9 millió, a népesség harmada él a legkisebb településeken.
A legkisebb településeken a legnehezebb a boltosoknak megélniük, kevesen is bírják ott a tempót. A nagyobb településeken – ehhez sok magyarázat nem is kell – több a bolt:
népességszám | településszám | boltszám | település/bolt |
1.999-ig | 2.133 | 11.661 | 5,5 |
2.000-4.999 | 475 | 13.022 | 27 |
KSH, 2018 |
Egy másik megközelítésben, a települések jogállásának oldaláról nézve is hasonló kép rajzolódik ki:
település jogállás | településszám | boltszám | település/bolt |
község | 2.530 | 21.259 | 8,4 |
ebből nagyközség | 127 | 4.333 | 34,1 |
ebből község | 2.403 | 17.196 | 7,2 |
KSH, 2018 |
És hát nincsen minden településen bolt, de mi van ott, ahol van: például több a vendéglő
Már korábban rámutattunk arra, hogy csökken a boltok száma és lassan ugyan, de nő a bolt nélküli települések száma:
2014 | 2018 | |
település | 3.154 | 3.155 |
boltos | 2.963 | 2.876 |
bolt nélkül | 191 | 279 |
KSH, városok és falvak száma |
De mi van ott, ahol van bolt.
A községekben – a települések jogállását tekintve – összesen 17 ezer bolt van (ebben a számban a nagyközségek már nincsenek benne). Ezek olyan települések, ahol a lélekszám általában ötezer alatt van (mivel az ötezer lakósnál kisebb településeken közel 25 ezer bolt van).
A községekben a boltok fele, 8.526 élelmiszeres bolt. Ez viszont azt is jelenti, hogy hasonló számban vannak jelen az iparcikkes boltok is. Nyilván a nagyobb községekben szélesebb a boltkínálat, a kisebbekben pedig csak élelmiszerbolt található. De ezzel együtt is 1.269 vegyesbolt, 598 ruházati bolt található a községekben. Még turkáló is akad, hiszen a használt cikk boltok száma 558.
Vendéglőkből viszont több akad a községekben, mint élelmiszerboltból, mivel a vendéglátóhelyek száma 9.470. Ezen belül az italboltoké közel négyezer. Állítólag a legkisebb településeken akkor tud talpon maradni az élelmiszerbolt, ha együtt működtetik a kocsmával. És nem áll meg előtte a mozgóboltos járgány.
(blokkk.com, )