Kamatdöntés – Elemzők: a várakozásoknak megfelelően nem változott az alapkamat

Az MTI által megkérdezett elemzők véleménye szerint a várakozásoknak megfelelően nem változott az alapkamat kedden, a monetáris tanács az irányadó rátát a jelenlegi 1,35 százalékos szinten tartotta.

Az Erste Bank elemzői, Barczel Vivien és Ürmössy Gergely a jövőbeli kilátásokat illetően úgy gondolják, hogy az MNB monetáris testülete hosszabb távon kívánja fenntartani az alacsony kamatszintet.
Az Erste Bank elemzői elmondták: mint ahogy a júliusi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón Matolcsy György, a jegybank elnöke elmondta, a márciusban elkezdett lazítási ciklust a júliusi vágással lezárták. A jelenlegi kamatszint összhangban áll a középtávú inflációs cél elérésével.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely kifejtették: az infláció esetében a csökkenő olajárnak köszönhetően lefelé mutató kockázatok jelentek meg, ami alátámasztja a laza monetáris politika fenntartását. A júliusi fogyasztói árindexben még nem tükröződött a benzinkutaknál tapasztalható üzemanyagár esés, ami a következő hónapokban átmenetileg újra nulla százalék környékére nyomhatja az inflációs mutatót.
Az elemzők szerint az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja is teret biztosít az alapkamat további szinten tartásához. A tavasszal megkezdett lazító intézkedés legkorábban 2016. szeptemberében fejeződhet be. Emellett a közelgő amerikai kamatemelés időpontja is a korábban vártakhoz képest csúszhat, akár át is tolódhat 2016-ra a kínai lassulással kapcsolatos félelmek következtében. Ennek megfelelően az Erste elemzői szerint a jövő év végéig fennmaradhat az irányadó ráta a jelenlegi 1,35 százalékos szinten.
Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője szerint, mivel a magyar inflációs várakozások továbbra is nyomottak az alacsony energiaárak miatt, nincs olyan belső tényező, amely a következő hónapokban az alapkamat emelése felé mutatna. A forint a piaci turbulencia alatt meglehetősen stabilnak mutatkozott – mondta.
Emlékeztetett: júliusban a testület úgy fogalmazott, hogy „az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja”.
Július óta stagnálnak a kamatcsökkentési várakozások, a pénzpiaci termékek árazása alapján a befektetők 1,35 százalék körüli mélyponttal számoltak az MNB alapkamata kapcsán.
Kifejtette: a kötvénypiaci hozamokat az amerikai kamatemeléssel kapcsolatos bizonytalanság és a jegybank önfinanszírozási programja mozgatta az elmúlt hetekben. A már tavaly nyár óta tartó kamatcsere-tenderek a bankokat a kötvénypiac felé mozdítják el, augusztus elején már nemcsak a 3 és 5, de a tízéves eszközt is elkezdték értékesíteni: az első aukción ebből 22,5 milliárd forint értékben adtak el. A tenderek csökkentik a külföldiek részarányát a magyar kötvénypiacon. A folyamat azzal jár, hogy a jegybank egyre inkább elköteleződik az alacsony kamatszint mellett.
A jelenlegi nemzetközi helyzet arra mutat, hogy az általános kamatkörnyezet zéró közeli szinten maradhat: az Európai Központi Bank (ECB) az európai monetáris lazítás mellett kötelezte el magát 2016 őszéig. A gazdasági fellendüléssel kapcsolatos aggodalmak most távolabbra helyezik az első amerikai kamatemelés időpontját. A hétvégén esedékes a Fed szokásos éves szimpóziuma Jackson Hole-ban, ahol további iránymutatás jöhet a testület vezetőitől, bár Janet Yellen várhatóan nem vesz részt majd az eseményen – tette hozzá Kiss Mónika.
Oszlay András, a Takarékbank osztályvezető elemzője úgy ítélte meg: 2016 végéig változatlan maradhat a jelenlegi kamatszint, azaz 1,35 százalék.
Kiemelte: az elmúlt hónapban a monetáris tanács lezártnak nyilvánította az idén márciusban újrakezdett kamatcsökkentési sorozatot (melynek során az irányadó jegybanki kamatszintet öt lépésben 75 bázisponttal hozták lejjebb), így a döntés senkit sem ért váratlanul, a forint meg sem rezdült a hírre.
Rámutatott: a korábban közölt információk alapján ez volt az utolsó kamatdöntő ülés, amelyen az alapkamatot még a kéthetes betét, mint irányadó jegybanki eszköz vonatkozásában határozták meg, ugyanis a szeptember 22-i kamatdöntést követően az új irányadó eszköz a fix kamatozású három hónapos betét lesz. A két hetes betétet az MNB nem vezeti ki ugyan, de korlátozza az ebben elhelyezhető likviditást nagyjából 1000 milliárd forintban, december végéig fokozatosan csökkentve az elhelyezhető mennyiséget – tette hozzá.
Hangsúlyozta: mind az inflációs kilátások, mind a külső finanszírozási környezetre vonatkozó jelenlegi várakozásaik alapján a jegybanki alapkamat 2016 utolsó negyedévéig megmaradhat a jelenlegi szintjén, és akkor is inkább inflációs (illetve ezzel összefüggésben reálkamat-) megfontolásokból, semmint külső nyomás hatására kell majd megkezdeni a fokozatos kamatemelést.
Elmondta: még ha bele is vág az amerikai Fed szeptemberben a kamatemelésbe (bár ennek esélye az utóbbi napokban erőteljesen csökkent), az amerikai jegybank még annál is fokozatosabban halad majd, mint ahogy eddig vélték a szakértők. Ez viszont – önmagában – kedvez a feltörekvő piacoknak, köztük a magyarnak is, hiszen így kisebb nyomás hárul a forintra és az egyéb magyar eszközárakra. Ezt enyhítheti az is, ha Magyarország markánsan javuló külső egyensúlyi mutatói nyomán a jövő évben a nagy hitelminősítők javítják az ország adósbesorolását – fűzte hozzá Oszlay András.
(MTI)