Javulhat a kkv-k versenyhelyzete

Erősödhet a kkv-k piaci pozíciója, a vállalkozások negyede véli úgy, hogy egy éven belül javulhat versenyhelyzete – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Az élénkülésre nagy szükség van, hiszen a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában épphogy benne vagyunk a középmezőnyben, míg az Európai Unió tagállamai közül a sereghajtók táborát erősítjük.

 

A K&H kkv bizalmi index félezer hazai kkv-t kérdezett meg arról, hogyan alakulhat idén versenyhelyzete konkurenseihez képest. A közel másfél évvel ezelőtti mélypontot követően egyre több vállalkozás bízik javuló versenyhelyzetében. „A cégvezetők nyilatkozatai alapján azt látjuk, hogy a vállalkozások stabilnak vélik piaci pozíciójukat, hiszen döntő többségük (71%) szerint nem változik versenyhelyzetük versenytársaikkal szemben a következő egy év során. A javuló versenyhelyzetre számítók aránya azonban kismértékben, 20%-ról 24%-ra nőtt, tehát közel minden negyedik kkv véli úgy, hogy idén erősödhetnek konkurenseikkel szemben” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. A Világgazdasági Fórum legutóbbi versenyképességi rangsora alapján van még hova fejlődnünk, hiszen Magyarország világviszonylatban a 69., a 28 tagból álló Európai Uniós országok között pedig a 25. helyen szerepel.

 

 

A kicsik utolérhetik a nagyokat

A különböző méretű vállalkozások közül a legnagyobb kkv-k eddig általában jóval derűsebben látták piaci pozíciójukat, most azonban fordult a kocka: míg a középvállalkozásoknál erőteljesen, 30%-ról 24%-ra lecsökkent a javuló versenyhelyzetre számítók aránya, addig a mikrovállalkozásoknál éppen ellenkezőleg, kifejezetten megugrott a jobb piaci pozícióra számító cégek aránya. Úgy tűnik tehát, hogy a kicsik felzárkózhatnak a nagyokhoz” – mondta el Kovács Viktor Zoltán. Ez egybecseng azzal, hogy a kisebb vállalkozások sokkal inkább vállalkozásbarátnak látják a kormányzat gazdaságpolitikáját: míg a kisvállalkozások 23%-a és mikrovállalkozások 22%-a számít kifejezetten vállalkozásbarát intézkedésekre a következő egy évben, addig a középvállalkozásoknál mindössze 15% ez az arány. „Az idei évben elérhető kedvező MFB források, valamint a várhatóan felgyorsuló uniós pályázatok megjelenése segíthet a versenyképességen, amennyiben ténylegesen vállalkozásfejlesztésre fordítják azokat” – tette hozzá a szakember.

Ha a különböző ágazatokat nézzük, elsősorban az ipari és a kereskedelmi cégek vélik úgy, hogy idén jobb helyzetbe kerülhetnek az ágazat többi szereplőjéhez képest, miközben az agráriumban az átlaggal megegyező arányban, a szolgáltató szektorban pedig csupán minden ötödik kkv vélekedik így.

 

A K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2016. november 18. – december 1. között történt.

A kutatásban megkérdezett vállalkozások méret és árbevétel-kategória szerint:

mikrovállalkozások (0 – 100 millió Ft)

kisvállalkozások (101 – 300 millió Ft)

középvállalkozások (300 – 2 milliárd Ft)

* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

 

A K&H Csoport

Az ország egyik vezető és országosan több mint 4000 munkatársat foglalkoztató pénzintézeteként a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 208 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat.  A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül.  A K&H 2016. december 31-én a Magyar Állam által kibocsátott instrumentumok 705 milliárd forintos állományával rendelkezett.  A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet.

 

K&H Bank

  1. év végén:

saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 260 milliárd forint

mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 826 milliárd forint

adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 39,2 milliárd forint

 

K&H Biztosító

  1. év végén:

saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 13,4 milliárd forint

mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 158 milliárd forint

biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 4,3 milliárd forint

adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,8 milliárd forint

Scroll To Top