Jackson Hole-on a világ szeme

Idén augusztus 24-26 között kerül megrendezésre a Jackson Hole-i szimpózium, aminek 1978 óta házigazdája a kansasi FED. A világ legbefolyásosabb gazdasági szereplői azért gyűlnek össze minden évben, hogy megvitassák a legfontosabb jövőbeni monetáris döntéseket és trendeket.

Várhatóan Mario Draghi részt fog venni a konferencián, ami kevesebb, mint két héttel korábbra esik, mint a szeptember 7-i EKB kamatdöntő ülés. A piaci szereplők abban bíznak, hogy az EKB elnöke információt fog szivárogtatni a jegybank eszközvásárlási programjának visszafogásával kapcsolatban. Legutóbbi híradások szerint Draghi idén kizárólag a világgazdasági folyamatokra fog fókuszálni. Talán azért sem akarja a várható európai monetáris politikát megemlíteni, mert a legutóbbi EKB ülést követő sajtótájékoztatón tett kijelentésével – miszerint az eszközvásárlási programot akár kvalitatívan, akár kvantitatívan fokozhatják, ha nem indul meg az inflációs növekedés – nemhogy nem tudta visszafogni az euró erősödését, de növelte. Az euróövezetnek egyre kevésbé van szüksége a kötvényvásárlási program okozta gazdaságélénkítésre, hiszen a három éve tartó program az euróövezet deflációjának megelőzésére a vége felé tart. A QE program összesen 2300 milliárd eurónyi eszközvásárlással járt eddig, és még legalább decemberig fog tartani. A GDP növekedése a második negyedévben éves bázison 2,2 % lett, ami felülmúlta a konszenzust. Ennek ellenére a legutóbbi kamatdöntő ülés jegyzőkönyve – ami múlt héten került nyilvánosságra – szerint a döntéshozók azt nyomatékosították, hogy a monetáris politika türelmes és óvatos marad. Az infláció továbbra is mérsékelt és nincsenek egyértelmű jelek az élénkülésére mutatva, tehát a 2%-os célszint középtávú eléréséhez továbbra is szüksége van a nagyon erőteljes monetáris fellépéshez az euróövezetben.

A Jackson Hole-i konferencián információt kaphatunk arról is, hogy a FED hogyan áll a decemberi kamatemeléshez. A jegybank júliusi jegyzőkönyvének elemzéséből arra lehet következtetni, hogy az ülésen jelen lévők véleménye a téma kapcsán megoszlik. Vannak, akik félnek, hogy az alacsony infláció melletti kamatemelés elhamarkodott lenne, mások pedig azt a véleményt osztják, hogy az emelés elmaradásának nagyobb a kockázata a gazdaságra nézve. A monetáris szigorítást támogatók szerint az infláció stagnálása átmeneti, a gazdasági bővülést pedig követni fogják mind a munkabérek, mind pedig az infláció növekedése. Abban mindenki egyetért, hogy összességében az amerikai gazdasággal kapcsolatban jók a kilátások. A kamatemelés mellett a piaci szereplők fókuszában jegybanki mérleg leépítésénék időpontja áll. Az elemzők azt várják, hogy a fokozatos leépítés megkezdését a szeptember 20-i FED gyűlésen fogják bejelenteni, de ezzel kapcsolatban szintén lehet, hogy kapunk információmorzsát már a konferencián. A jegybank három QE programjának keretében – melyek célja az inflációgerjesztés volt – összesen 4500 milliárd dollár értékben vásárolt pénzpiaci termékeket, amiket pénzkibocsátásból finanszírozott. Az eszközeinek eladása egy hosszúra nyúló, fokozatos folyamat lesz. Sok vállalatnál a
jegybank jókora részét birtokolja a vállalati kötvényeknek, ha ezek eladására egyszerre kerülne sor, akkor a kötvényárfolyam jelentősen esnének, míg a hozamok emelkednének.

Senki nem tudja, hogy pontosan mit várhatunk az idei szimpóziumtól. Az azonban bizonyos, hogy az korábbi évek fejleményei miatt minden elemző tűkön ülve várja majd az információkat, melyeknek nagy hatása lehet a piaci mozgásokra.

Forrás: GazdaságTV.hu