Iráni atomprogram – Lavrov: reménykeltő a megállapodás az iráni atomprogramról

Reménykeltőnek nevezte pénteken az orosz külügyminiszter az iráni atomprogramról a svájci Lausanne-ban előző nap aláírt keretmegállapodást.

Az orosz diplomácia vezetője hozzátette, hogy szerinte nagyon jók az esélyek a végső megállapodásra.
Szergej Lavrov pénteken Kirgizisztán fővárosában, a Független Államok Közössége (FÁK) tagállamainak külügyminiszteri szintű tanácskozásán nyilatkozott az orosz sajtónak.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az egyezség – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjából és Németországból álló – úgynevezett “hatok”, valamint Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Irán együttes munkájának az eredményeként született meg.
Rámutatott, hogy a megállapodás a legkiélezettebb problémák megoldásának politikai kereteit jelenti. Az elfogadottak gyakorlatba ültetését, a részletes programot szakértők fogják kidolgozni június 30-ig. Lavrov szerint a hatok külügyminiszterei és külügyminiszter-helyettesei ellenőrizni fogják a folyamatot, gondjuk lesz rá, hogy a szakemberek mindenképpen befejezzék azt.
Konsztantyin Koszacsev, az orosz parlament felsőházának (Szövetségi Tanács) külügyi bizottsági elnöke “politikai és pszichológiai áttörésnek” tartotta a hatok által az iráni atomprogramról elért megállapodást. Szerinte ez a nemzetközi mechanizmusok működését bizonyítja, és úgy vélte, hogy a megállapodás a tárgyalási folyamat összes résztvevőjének a győzelmét jelenti.
Úgy vélte: az, hogy a különböző felek képesek az egyezségre ilyen magas szinten, reményt ad más nemzetközi konfliktusok politikai rendezésére is, beleértve a közel-keleti és az ukrajnai szembenállást.
Az iráni atomprogram rendezése és az Iránnal szemben alkalmazott büntetőintézkedések feloldása nagy lehetőségeket nyit meg Oroszország előtt – fejtette ki Leonyid Guszev, a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézete vezető tudományos munkatársa a lenta.ru orosz hír- és elemző portálnak. A szakértő a busheri atomerőmű bővítésére, az oroszországi Angarszkban lévő urándúsító bevonására az iráni nukleáris program ellátásába és általában az orosz-iráni gazdasági együttműködés fejlesztésére célzott.
A gazeta.ru orosz internetes újság elemzésének szerzője ugyanakkor hívta fel a figyelmet, hogy csökken a kőolaj világpiaci ára a megállapodás hírére. Úgy vélte, ha a hatok feloldják a kőolajszállítási embargót is, akkor az iráni kőolajjal együtt napi 1 millió hordóval több kerül a piacra. Ennek következtében összeomolhat az energiahordozó amúgy is alacsony ára.
Mindez aláássa Oroszország pozícióit a kőolaj világpiacán. Európa viszont alternatív energiaszállítót nyer a szankciók feloldásával, hiszen Irán korábban Olaszországba, Spanyolországba és Görögországba adott el kőolajat – írta.
Az orosz állami bevételek és az ország gazdasága az energiahordozókból származó bevételekre épül.
(MTI)

Scroll To Top