A várakozástól messze elmaradó inflációs ütem lehetőséget teremt arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3,50 százalék alá, akár 3,00 százalékig csökkentse alapkamatát a jelenlegi enyhítési ciklusban – jósolták londoni pénzügyi elemzők az augusztusi inflációs adatok szerdai ismertetése után.A KSH bejelentése szerint a fogyasztói árak 1,3 százalékkal emelkedtek augusztusban tizenkét havi összevetésben.
Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni házak szakértői 1,5-1,9 százalékos éves inflációt vártak a múlt hónapra.
A szerdai adatismertetés után a 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház szakértői – akik előrejelzésükben 1,9 százalékos tizenkét havi augusztusi inflációt valószínűsítettek – közölték: véleményük szerint a komoly inflációs meglepetés egyik fő oka az volt, hogy a kiskereskedelmi árrés jelentős emelése ellenére a dohánytermékek fogyasztói ára csak mérsékelten – havi alapon 2 százalékkal – nőtt.
A 4cast elemzőinek számításai szerint ez a tényező önmagában 0,3 százalékponttal csökkentette a teljes kosárra számolt éves inflációt a cég saját előzetes becsléséhez képest.
Kérdés, hogy a dohánytermékek fogyasztói ára a következő hónapokban tovább emelkedik-e, ám az árrés emelésétől eltelt hat hétben az intézkedés hatása csak nagyon kis részben jelent meg az árakban, és ez arra vall, hogy a gyenge kereslet korlátot szab az áremeléseknek – fejtegették a 4cast elemzői.
A ház szakértői szerint az augusztusi inflációs meglepetés másik fő tényezője az volt, hogy a júliustól érvénybe lépett újabb közműdíj-csökkentések legnagyobb része csak augusztusban jelentkezett a fogyasztói árindexben. Ez további 0,2 százalékpontos eltérést eredményezett a 4cast augusztusi inflációs előrejelzésétől.
Mindezt egybevetve cég elemzői megállapítják, hogy a dohánytermékek árrés-emelésének a várakozástól elmaradó mértékű átszűrődése és a többi meglepetés-tényező nagyon gyenge alapszintű inflációs nyomásra vall a magyar gazdaságban. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy a dohányáruk mérsékelt áremelkedése is valamelyest gyorsította a maginflációt. A jelek szerint „hozzá kell szokni”, hogy a teljes kosárra számolt inflációs ráta messze a maginflációs ütem alatt lesz Magyarországon, tekintettel a hatósági árak meredek csökkentésére, és arra, hogy a nyersanyagárak – amelyek hosszú ideig inflációs hatást gyakoroltak – immár antiinflációs tényezőként hatnak – fejtegették szerdai értékelésükben a 4cast elemzői.
Daniel Hewitt, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza szerdai értékelésében közölte, hogy a ház becslése szerint a háztartási közműdíjak hatósági csökkentése önmagában mintegy 1,5 százalékpontot faragott le eddig a teljes kosárra számolt inflációs rátából. Hewitt szerint ebben a helyzetben valószínűleg a magasabb – augusztusban 3,0 százalékos éves ütemű – maginfláció jelzi jobban a magyar gazdaságban érvényesülő alapvető inflációs nyomásokat.
A Barclays vezető londoni elemzője szerint a jelenlegi inflációs környezetben az MNB várhatóan 3,50 százalék alá csökkenti alapkamatát, de lehetséges, hogy a magyar jegybank 3,30 százalékos kamatszinten szünetet tart az enyhítési ciklusban. Hewitt szerint ha a forint ismét gyengülne, akkor ez a szünet hamarabb is kezdődhet.
Ha azonban a forintárfolyam stabilizálódik, akkor a jelenlegi enyhítési ciklus akár a 3,00 százalékos MNB-alapkamat eléréséig is folytatódhat, különös tekintettel arra, hogy az újabb közműdíj-csökkentések nyomán az inflációs ütem 2013-2014-ben várhatóan tovább mérséklődik – vélekedett Hewitt.
A Barclays szakértője szerint ugyanakkor valószínűsíthető az is, hogy az éves inflációs ütem középtávon – ahogy a jelenlegi közműdíj-csökkentések kikerülnek a bázisból – 2,50-3,00 százalékra áll vissza.
A ház ugyanakkor nem számol azzal, hogy az MNB 2015 előtt kamatemelést hajtana végre.
Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza szerdai értékelésében szintén 3,00 százalékos MNB-kamatmélypontot valószínűsített a jelenlegi enyhítési ciklus végére. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a költségvetési politika „láthatóan lazul a választások közeledtével”, és a kormány a készpénztartalékokhoz is hozzányúlt egyebek mellett az IMF-hitel előtörlesztése végett.
A Standard Bank londoni szakértőjének vélekedése szerint ez arra vall, hogy Magyarországnak rövidesen esetleg ismét meg kell jelennie az eurókötvény-piacon egy nagy értékű kibocsátással.
Timothy Ash szerint ugyanakkor a magyar kormány továbbra is nagyon ügyel a forint stabilan tartására, egyrészt a devizahitelesek érdekében, másrészt azért, hogy a magyar piacon tartsa a külföldi portfolió-befektetőket.(MTI)