A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint nem gazdasági menekült, hanem háború vagy diktatúra elől menekül az országba érkező migránsok zöme.
Hozzátette, hogy egyetlen uniós tagállam sem tekinti biztonságos harmadik államnak Görögországot, Macedóniát vagy Szerbiát, szerinte a kormányzat ezen felfogása „menekültügyi szempontból hallatlan”.
Közölte, az új hazai szabályozás miatt rövid időn belül uniós jogi fórumokhoz fordulnak.
Azzal a véleménnyel kapcsolatban, hogy az illegálisan belépők bűncselekményt követnek el, arra emlékeztetett: a tiltott határátlépés nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, feltéve, hogy azt nem fegyveresen követték el, ilyen eset azonban nem került nyilvánosságra.
Pardavi Márta a magyar kormányzat uniós támogatást sürgető felvetései kapcsán megjegyezte: az EU tavaly nyolcmillió eurót adott e célra; „ez körülbelül ugyanakkora pénz, mint amennyiből a magyar menekültügy működött a tavalyi évben”.
Gyulai Gábor, a Helsinki bizottság menekültügyi programjának vezetője annak a véleményének adott hangot a menekültügyi törvény napokban elfogadott módosításáról szólva: a változtatás célja, hogy „a menedékkérőknek ne legyen módjuk elmondani a történetüket, ne legyen módjuk arra, hogy itt menedéket kapjanak”.
Szerinte új formájában az eljárásrend „kiüresíti, lerombolja a magyar menekültügyi rendszert”, a rövidre szabott határidőkkel megsértve azt az uniós elvet is, amely tiltja, hogy a jogorvoslatot lehetetlenné tevő határidőket szabjanak.(MTI)
Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
