Gyorsuló növekedést és stabil fiskális helyzetet mutat az OECD óvatos előrejelzése Magyarországon

Közelebb áll a valósághoz az Európai Uniónak az idei magyar gazdasági növekedésre vonatkozó 2,3 százalékos előrejelzése, mint az OECD kedden nyilvánosságra hozott 2 százalékos prognózisa a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára szerint.

Cséfalvay Zoltán, aki részt vett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keddi, párizsi miniszteri értekezletén, az MTI-nek telefonon elmondta: az OECD rendkívül óvatosan látja a gazdasági növekedés lehetőségeit, nem csak Magyarországon, de világszerte is. Hozzátette: az a benyomása, mintha a szervezet a gazdasági válság előtt túlértékelte volna a növekedés lehetőségeit, most pedig alulbecsüli.
Azt az OECD főtitkára is hangsúlyozta, hogy a világgazdaság kilábal a recesszióból, a növekedés láthatóan elindult – mondta. Hozzátette, hogy ugyanakkor még nagyon sok olyan maradvány van a válságból, amellyel meg kell küzdeni. Ezek között Cséfalvay Zoltán a magas munkanélküliséget, a hitelezés lassú beindulását és a növekedés alacsony szinten való stabilizálódását emelte ki, amelyek még a globális gazdaságok számára is problémát jelentenek.
Az OECD előrejelzése szerinti 2014-es 2 százalékos GDP-növekedés alacsonyabb az Európai Bizottság (EB) és a magyar kormány 2,3 százalékos előrejelzésénél. Néhány gazdaságelemző még ennél is magasabb növekedést jelzett 2014-re, de a 2 százalékos bővülési ütem is jóval magasabb az eurózóna átlagánál – jegyezte meg.
Véleménye szerint az OECD nem vette figyelembe azt, hogy Magyarországon lezajlott a fiskális konszolidáció, az államháztartási hiány stabilan 3 százalék alatt tartható, az államadósság szintje is csökkenthető. Ez azt is jelzi, hogy nincs az a pénzügyi konszolidációs nyomás a magyar gazdaságon ami az elmúlt években megvolt, és a növekedést visszafogta.
Szavai szerint a kétnapos miniszteri értekezleten szó esett arról is, hogy milyen az üzleti környezetet, a vállalkozásokat vagy az oktatás-szakképzés erősítését elősegítő szabályozási reformokra van szükség a nagyobb növekedés eléréséhez. Ezek közül jó néhány Magyarországon már megtörtént – mondta.
“Úgy gondolom, hogy az OECD-nél optimistábbak lehetünk” – fogalmazott. Rámutatott arra is, hogy az államháztartási hiány esetében az OECD is azzal számol, hogy tartósan a GDP 3 százaléka alatt marad, és az államadósság szintje is stabilizálódik.
Magyarország számára a globális értékláncokat illetően továbbra is az a kérdés, hogy hogyan tud az ország magasabb hozzáadott értéket előállítani – hangsúlyozta az államtitkár.
A párizsi székhelyű szervezet minden évben megrendezi miniszteri szintű tanácsülését, amely a szervezet legmagasabb döntéshozatali fóruma, idén május 6-7-én tartották az ülést. Az esemény elnöke idén Japán, míg az Egyesült Királyság és Szlovénia alelnöki feladatokat látnak el. Az értekezlet fő mottója, Sokktűrő gazdaság és inkluzív társadalom: a fenntartható, kiegyensúlyozott és inkluzív növekedés körülményeinek biztosítása. (Resilient Economies and Inclusive Societies: Empowering people for jobs and growth). A miniszteri értekezlet olyan szakpolitikákra fókuszál, amelyek segítik a növekedést és foglalkoztatást, kezelik a befogadó növekedésre való áttérést, csökkentik az egyenlőtlenségeket és visszaállítják a kormányzatba vetett bizalmat.(MTI)

Scroll To Top