Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Az EU további bővítését továbbra is stratégiai célnak kell tekinteni – hangsúlyozta magyar újságíróknak adott nyilatkozatában kedden Győri Enikő EU-ügyi államtitkár, az uniós országok európai kérdésekkel foglalkozó tárcavezetőinek luxembourgi tanácskozása után.
Az uniós megbeszélésen – az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsa (ÁÜT) ülésén – Magyarországot Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter képviselte. Ott volt ugyanakkor a küldöttségben Győri Enikő is, aki hosszabb ideje viszi az EU-ügyeket a kormányzat részéről. Navracsics Tibornak a luxembourgi EU-értekezlet után át kellett sietnie Brüsszelbe, ahol a NATO-országok külügyminiszterei kezdtek este szerda délutánig tartó tanácskozást.
Az ÁÜT-ülésen megállapodtak abban, hogy Albánia megkapja az uniós tagjelölti státust. Az albán csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdésének időpontját azonban egyelőre nem tűzték ki, az további feltételek albán teljesítésének a függvénye. Uniós diplomaták ugyanakkor azt mondták: egyes EU-országok szerint az elkövetkező években egyáltalán nem lenne indokolt egyetlen jelentkezővel sem megkezdeni az EU-csatlakozási tárgyalássorozatot.
Győri Enikő – erre reagálva, valamint beszámolva az ÁÜT-ülés egyéb eredményeiről – elmondta: a csütörtök-pénteki brüsszeli csúcstalálkozóra készülő EU-ban most formálják azokat a dokumentumokat, amelyek azt igyekeznek feltérképezni, hogy mely tevékenységi területekre célszerű hangsúlyt helyeznie az uniónak, hol van leginkább szükség a közösségi politikára. A magyar államtitkár szerint Magyarország azon tagállamok közé tartozik, amelyek stratégiai témaként igyekeznek elfogadtatni az EU további bővítésének az ügyét.
Az albán tagjelölti státus megadásáról hozott döntés Győri Enikő szerint azt bizonyítja, hogy „a bővítési folyamat élő dolog, ha van teljesítmény, akkor van elismerés is”.
„Ott kell uniós cselekvésnek lennie, ahol az biztosan hozzáadott értéket produkál, és hatékonyabb, mint ha nemzeti szinten teszünk dolgokat” – fogalmazta meg az államtitkár a készülő stratégiai dokumentum alapelvét. A stratégiai elképzelések fókuszában – tette hozzá – a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés áll, valamint az energiapolitikát és a klímapolitikát is olyan területként azonosítják, ahol van értelme a közös cselekvésnek.
Győri Enikő elmondta: a keddi tanácskozáson nagy vita volt a szabad mozgás kérdéséről. Több tagállam felhívta a figyelmet arra, hogy a szabad mozgást nem szabad úgy megközelíteni, mint ami állandó gyanakvásra ad okot, mert csalásokkal és visszaélésekkel egyenértékű. E téren a készülő szövegtervezetnek még javulnia kell – állapította meg a magyar politikus.
A másik fontos vitatéma Győri Enikő elmondása szerint a rugalmasság kérdése volt, abban az értelemben, hogy többek szerint nagyobb rugalmasságra lenne szükség a stabilitási és növekedési paktum szigorú szabályainak értelmezését illetően.
„Mi azt elfogadjuk, hogy az eurózónán belül elkerülhetetlenek a gazdaságpolitikai koordinációs lépések, viszont azt szeretnének, ha egyértelmű distinkció lenne, hogy mi az, ami az eurózónára, és mi az, ami nem az eurózónára vonatkozik” – fogalmazta meg az államtitkár a magyar álláspontot. Magyarország – tette hozzá – soha nem vitatta a közös célokat, viszont a válságkezelésben mindig szorgalmazta a nagyobb mozgásteret.(MTI)
