Görög nagykövet: olcsó, de hatékony elnökség

A válság miatt olcsó elnökséget tervez Görögország, de ez nem mehet a hatékonyság rovására – mondta Dimitrisz Jannakakisz budapesti görög nagykövet az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.

A január 1-jén indult görög EU-elnökségről beszámolva a nagykövet kiemelte: országa immár ötödik alkalommal látja el a soros elnöki posztot, ezért sok tapasztalatot gyűjtött már. Az eddigi görög elnökségek meglehetősen sikeresnek bizonyultak, az előző, 2003-as idején írták alá például tíz új tagállam csatlakozási szerződését – emlékeztetett. Hozzátette: remélhetőleg ismét sikeres lesz az elnökségi félév.
A nagykövet közölte: a válság miatt olcsó elnökséget szeretne Athén, mintegy 50 millió euróra rúgnak a költségek, ami a korábbiaknál jóval kisebb összeg. Remélhetőleg emiatt nem csökken az elnökség hatékonysága – jegyezte meg.
Dimitrisz Jannakakisz hangsúlyozta: különösen nehéz időszakban jutott Görögországra az elnökség feladata, recesszió és magas munkanélküliség is nehezíti az ország helyzetét. De Athén ambiciózus reformokat indított a versenyképessége visszaszerzésére, a kereskedelmi deficitet jelentősen csökkentette, és úgy tűnik, a legrosszabbon már túlvan az ország, bár továbbra is nagyon nehéz a helyzet – vélekedett.
A diplomata a görög elnökség főbb céljai között említette a növekedés ösztönzését, a munkanélküliség csökkentését, a versenyképesség növelését, a gazdasági és monetáris unió elmélyítését, az EU külső határainak hatékony védelmét, az illegális bevándorlás visszaszorítását, továbbá az integrált európai megközelítés kialakítását a tengerrel összefüggő kérdésekben.
A görög-magyar kapcsolatokat a nagykövet kiválónak nevezte, mint mondta, a két ország szövetséges a NATO-ban és partner az EU-ban, sok kérdésben közösek az érdekeik. Magyarországon jelentős, 4-5 ezer lélekszámú görög közösség él, ők elismert kisebbségnek számítanak Magyarországon, és értékes hidat jelentenek a két ország között – mutatott rá.
Az ülésen Balczó Zoltán (Jobbik) azt mondta, hogy a görög elnökség céljai – a gazdasági kormányzás minél hatékonyabb megvalósítása, a gazdasági és monetáris unió elmélyítése, a tagállamok gazdaságpolitikájának szorosabb összehangolása, gazdasági reformjaik előzetes koordinációja – a tagállami önrendelkezést csorbítanák, az Európai Egyesült Államok koncepciója felé mozdulnának el. A Jobbik ezzel nem ért egyet, és a közvélemény-kutatások szerint a magyarok 67 százaléka nem tartja helyesnek az EU további integrációját, újabb jogkörök átadását – közölte.
Braun Márton (Fidesz) úgy vélte, hogy a spekulatív tőke támadásait egyetlen tagállam önmagában nem tudja megakadályozni, ebből a szempontból az országok kiszolgáltatottságát csökkenti, ha egyesítik erőiket.
A görög nagykövet kijelentette: a válság jelentős részben európai gazdasági válság volt, komoly hatással volt az euróra, és nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy elkerüljék a jövőbeli kríziseket.
Lipők Sándor (Fidesz) arról kérdezte a diplomatát, hogy mit tehet az elnökség az ukrajnai helyzetet illetően. Dimitrisz Jannakakisz úgy válaszolt, hogy Görögország Ukrajna barátja, és szeretné, ha a helyzet enyhülne, ha segíthetne az országot európai útra terelni. Nem az EU, hanem az ukrán kormány állt el a társulási megállapodás aláírásától, de a lehetőség továbbra is nyitva áll Ukrajna előtt, az országnak igenis van európai jövője – mondta.
Firtl Mátyás (KDNP) alelnök az illegális bevándorlás visszaszorításáról érdeklődött. A görög nagykövet elmondta: szeretnék, ha ez a teher jobban megoszlana a tagállamok között, mert jelenleg a külső határokon fekvő országokra nagyobb nyomás nehezedik. Az unión belül a szabad mozgást nem szabad korlátozni, de intézkedések kellenek az illegális bevándorlás megállítására – hangoztatta.(MTI)