EU-tisztújítás – El País: Spanyolország vesztett korábbi súlyából

Az El País szerint Spanyolország vesztett korábbi súlyából az Európai Bizottságban. A spanyol baloldali liberális napilap szerint Miguel Arias Canete egykori mezőgazdasági miniszter éghajlatváltozással és energiaüggyel foglalkozó biztossá jelölése elmarad a spanyolországi várakozásoktól. A poszt jelentőségének csökkenéseként értékelték Spanyolországban azt is, hogy az irányítás nem közvetlenül a biztosé, hanem a fölötte álló alelnöké. Ugyanakkor a lap előrevetíti azt is, hogy az energiaügyi biztos szerepe az orosz-ukrán válságban felértékelődhet.

Az újság szerint Jean Claude Juncker egy „sokkal politikusabb” Európát hoz létre azzal, hogy olyan kicsi vagy közepes nagyságú országokból választotta ki hét alelnökjelöltjét, amelyek mégis megfelelő súllyal rendelkeznek a legfontosabb uniós intézményt irányításához. Ezzel az egykori keleti blokk országai nyerték a legtöbbet.
A romániai Romania Libera szerint hiába dörzsölik a kezüket a kormányzó szociáldemokraták: Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztossá való kinevezése után sem fognak ömleni az európai támogatások Romániába.
Igaz ugyan, hogy ennél a „tárcánál” kezelik az uniós költségvetés csaknem egyharmadát, de ennek a területnek van a legtöbb „felügyelője”: az EB négy alelnöke fog folyamatosan Cretu asszony körmére nézni – írja a bukaresti jobboldali ellenzékhez közel álló lap, amely szerint ezzel a megoldással biztosította be magát Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a parlamenti meghallgatásnál várható támadásokkal szemben, amelyek a román biztos tapasztalatlanságát kifogásolhatnák.
A Traian Basescu államfőhöz közel álló Hotnews.ro hírportál elemzése a néppártiak és szocialisták között egyensúlyozó, és a bizottságba jelölt nők arányával küzdő Junckernek ironikus húzásai is voltak a tisztségek szétosztásánál: ezek közé sorolták az is, milyen területet szánt a magyar, illetve a román biztosnak.
„Magyarország a korábbinál súlytalanabb tárcát kapott, mert problémás gyereknek tekintik az EU-ban” – írta a Hotnews.ro, megjegyezve: van abban némi irónia, hogy az állampolgárságot „vitatható módon, tömegesen osztogató” Magyarország képviselője felel majd az EB-ben – egyebek mellett – az állampolgársági kérdésekért. Azt is ironikus megoldásnak tartja a román lap, hogy a regionális politikát Romániára bízták, amely utolsó helyen áll a uniós támogatások abszorpciós rátája terén.
A lengyel Rzeczpospolita napilap szerint mind az Európai Unió, mind Lengyelország szempontjából is a legfontosabb a francia Pierre Moscovici kinevezése. „Ezt Párizs nagyon akarta, hogy kissé lazíthasson a költségvetési fegyelmen, s hogy érzékeltesse, Európában nem a németek döntenek mindenről” – olvasható a lapban. A brit Jonathan Hill pénzügyi biztosi kinevezése a cikk szerint arról tanúskodik, hogy Juncker engedékenyebb lett annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság az unióban maradjon. Az újság „nyugtalanító jelnek” minősíti, hogy a szlovén Alenka Bratusek lett az energiaunió felelőse, mivel támogatta a Déli Áramlat tervét”. Kedvezőtlen a lap szerint az osztrák Johannes Hahn kinevezése is az európai szomszédságpolitika ügyeivel foglalkozó biztosi posztra, mivel – mint a lap fogalmaz – „Bécs rendkívül szkeptikus a kelet-európai országokkal való szorosabb együttműködést illetően.” A kommentár szerint a lengyel Elzbieta Bienkowska a belső piacért felelő biztosi poszton Lengyelország érdekét is érvényesítheti, amennyiben képes lesz fékezni a nyugat-európai államok törekvéseit, hogy akadályozzák a versenyképes lengyel cégek bejutását az európai piacra.
A Der Standard című osztrák liberális lap az Európai Unió nagy reformeréhez, a maastrichti szerződés atyjához, Jacques Delorshoz hasonlítja Jean-Claude Junckert véleménycikkében. Kiemelte, hogy Junckernek is vannak olyan nagyívű víziói, amilyenekkel Delors rendelkezett, és amelyeknek köszönhető például az európai pénzügyi unió és az euró megszületése.
A lap szerint a bizottsági jelölésekkel Juncker egyértelműen kifejezte, hogy nem mini-forradalmakat, hanem megoldásokat akar, tud alkalmazkodni a globális világ kihívásaihoz.
A ljubljanai sajtó szerint a szlovén politikusok többsége fenntartásokkal fogadta Alenka Bratusek távozó szlovén kormányfő kinevezését az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökének.
Bratusek a szlovén közszolgálati rádióban Szlovénia sikerének nevezte azt, hogy egy kis ország ilyen fontos területet tud felügyelni Brüsszelben. A Delo című napilap beszámolója szerint viszont a kinevezés bírálói azt hangsúlyozzák, hogy a politikus megbukott Szlovéniában: sem az európai parlamenti választáson, sem a lemondása miatt kiírt előre hozott parlamenti választáson nem szerepelt jól, ráadásul kormányfőként önmagát jelölte uniós biztosnak, ami visszatetszést kelt a közvéleményben.
Janez Jansa korábbi miniszterelnök – aki egy korrupciós ügy miatt kétéves börtönbüntetését tölti, a választásokon viszont a második helyet szerezte meg, és bekerült a parlamentbe – levélben fordult Junckerhez, amelyben leszögezte: Bratusek volt Szlovénia eddigi legrosszabb miniszterelnöke, és többször is Európa-ellenes kijelentéseket tett, ezért nem lenne szabad ilyen magas funkcióhoz juttatni. Jansa nyílt levele pártjának, a Szociáldemokratáknak (SDS) a honlapján olvasható.
A kormánypártok és az ellenzék is bírálta a döntést, többen azt javasolták az új miniszterelnöknek, Miro Cerarnak, hogy kérvényezze Brüsszelben Bratusek jelölésének visszavonását. A szlovén sajtó beszámolói szerint ez egyelőre nem történt meg.
Úgy tűnik, a jelölésnek Bratusek mellett csak a szlovén energiaipari kamara örül igazán, Niko Martinec kamarai kijelentette, ez óriási lehetőséget jelent Szlovénia számára, az energiaunió ügye ugyanis egyre fontosabbá válik a tagállamok számára.(MTI)