EU-csúcs – A német sajtó szerint az uniós hosszú távú költségvetés megkurtítása mindeddig példa nélküli

Soha korábban nem volt példa az európai uniós keretköltségvetés megkurtítására – emelte ki a német sajtó az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácsában az EU 2014 és 2020 közötti büdzséjéről kötött pénteki megállapodással kapcsolatban.

A konzervatív die Welt szombati kommentárja szerint a megállapodás „bebetonozza a kiadási szerkezetet és a közösségben kialakult viszonyokat”, hiszen a mezőgazdaság támogatására „továbbra is százmilliárdszámra költik az adófizetők pénzét”. Az újraelosztási gépezet működésén nem sikerült javítani, mert „az adófizetők lobbija sokkal gyengébb, mint a gazdáké”, holott „mindenki jól járna, ha több pénz maradna az emberek zsebében”. A kormány- és államfőket csak az érdekelte, hogy otthon ne kelljen túl nagy veszteségről beszámolni, ez pedig „túl kevés” – írta a Die Welt.
A szintén konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint a közösségi költségvetési politika „jó irányba mozdult el”. A brüsszeli csúcs megmutatta, hogy az uniós kiadások visszafogását sürgető David Cameron brit kormányfő „mégsincs annyira elszigetelt helyzetben, ahogy azt sokan mondják” – írta a FAZ, hangsúlyozva, hogy „a nemzeti adósságfékek és a költségvetési szigor fokozásának korában” nem lehet úgy folytatni a dolgokat, mint a válság előtt. Hozzátették: az EU cselekvőképességét nem rontja a költségvetés méretének csökkentése, de „még így is túl sok mindent szubvencionál”.
Az egyik legkevésbé jómódú német tartományban, az egykori NDK területén fekvő Mecklenburg-Elő-Pomerániában megjelenő Ostsee Zeitung szerint „elég egy pillantást vetni Kelet-Európára, hogy megértsük, miért kell elapadnia hosszabb távon a közösségi támogatásoknak (az ugyancsak az egykori NDK területén fekvő) Brandenburgban, Szászországban vagy Türingiában”. Kelet-Európa egyes térségei rendkívül elmaradottak, és az életszínvonal meg sem közelíti azt, amelyet Kelet-Németország az uniós támogatások révén 20 év alatt elért, a támogatások összértéke pedig most csökken, „ezért logikus, hogy Szászországnak és társainak hátrább kell lépniük”.
A lap hozzátette: a kormányfők súlyos kudarcot vallottak a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelemben, hiszen csupán 6 milliárd euró pótlólagos forrást irányoztak elő „ennek az időzített társadalmi bombának a hatástalanítására”, ami édeskevés ahhoz képest, hogy már az 5,5 milliót is meghaladta a fiatalkori munkanélküliek száma, és Görögországban vagy Spanyolországban a fiatalok több mint felének nincs munkája, pedig rugalmasak, beszélnek nyelveket és sokkal jobban képzettek, mint a korábbi nemzedékek. (MTI)

Scroll To Top