Erste elemző – Péntek reggel két fontos hazai adat is napvilágot látott. Ma reggel kiskereskedelmi forgalmi adatokat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal a februári hónapra vonatkozóan: megtorpant a helyreállás, ugyanis havi alapon 0,6 százalékkal csökkent a forgalom. A fogyasztási indikátor naptárhatástól megtisztított mutatója javult: 1,1 százalékkal emelkedett az éves index az idei második hónapban, havi alapon stagnált a volumen. Az élelmiszer jellegű üzletek eladásai 2,7 százalékkal nőttek, a tartós cikkeké 2,1 százalékra csökkent, míg az üzemanyag-forgalom 3,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Kedvezőtlen fejlemény a tartós cikkek forgalmának zsugorodása, mert ez a mutató fejezi ki leginkább a fogyasztás ciklikus pozíciójának állását.
A kilábalás összességében, fokozatosan folytatódhat: főként a stabil, pozitív reálbérváltozás eredményeként. Ezzel együtt – mint a mellékelt ábra mutatja – lehetnek kátyúk az úton: a felívelést valamelyest lassíthatja az elmúlt időszakban megtapasztalt jóléti veszteségek következtében fellépő óvatossági motívum.
Ma reggel ipari termelési adatokat is közzétett a Központi Statisztikai Hivatal az idei második hónapra vonatkozóan. A termelés volumene éves szinten 1,4 százalékkal nőtt a munkanaphatással igazított adatok szerint. Az érték messze meghaladta az elemzői konszenzustól. Havi szinten az általános európai trendekkel ellentétben, kiugró mértékben 3,5 százalékkal nőtt az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adat szerint. A termelés az év első két hónapjában 0,9%-kal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.
A februári ipari termelési adat részleteit jövő héten ismerteti a KSH. A hivatal kommentárja szerint: „a termelés növekedéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor a villamos berendezés, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása csökkent”. Általánosan kedvezőtlenül hat a hazai kibocsátásra az általánosan gyenge európai konjunktúra is. A tavaly őszig jól teljesítő akkumulátorgyártás továbbra is mélyen a kapacitásai alatt termelhetett. Ezzel együtt kedvező, hogy a járműipar jelentős visszapattanást mutatott februárban.
A termelési kilátások rövidtávon továbbra is meglehetősen zavarosak: a konjunktúraindexek egyelőre Európa-szerte csak minimális életjeleket mutatnak. Ezek közül kiemelendő a német gazdaság gyengélkedése. Ellenben pozitívum, hogy az elmúlt időszakban a magyar BMI újra a fellendülést jelző tartományba emelkedett. A várva várt iváncsai SK Hungary a legfrissebb hírek szerint az első félév során fordulhat termelőre és ezzel érdemben emelkedhet a hazai kibocsátás. Emellett középtávon a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint szintén az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb volumenben a jövő évtől kezdve. A kedvező hatások kiaknázása azonban változatlanul leginkább a globális konjunktúra helyreállásának függvénye.