Elemzők: elmaradt a várttól a kiskereskedelem májusi bővülése

Meglepte az elemzőket a kiskereskedelmi forgalom vártnál alacsonyabb ütemű májusi bővülése, többségük arra számít, hogy az év második felében tovább lassul a forgalom az év első hónapjaiban látotthoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett adatai szerint májusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 3,0 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 2019 első öt hónapjában a forgalom a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 5,8 százalékkal bővült.
Meglepetésnek számít az erőteljes lassulás – értékelte az adatot Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában. Hozzátette: egyelőre kérdés, hogy egyszeri megtorpanásról van-e szó. A szektor teljesítményéről pontosabb képet adó naptárhatással tisztított adatok szerint májusban a növekedés mindössze 2,6 százalékot tett ki, ez jócskán elmarad az előző hónapokban látott 5,4-8,4 százalékos emelkedéstől és az első öt hónapra vonatkozó 5,8 százalékos többlettől – fejtette ki. Kiemelte, hogy májusban szinte minden kiskereskedelmi alágazat gyengén szerepelt a naptárhatástól tisztított adatok szerint, kivéve az internetes és csomagküldő forgalmat, amely 38 százalékkal nőtt.

A mostani kilátások szerint az év második felében lassabban növekedhet a kiskereskedelem, mint az év első négy hónapjában, összességében pedig az idén 5-5,5 százalékos lehet bővülés a K&H Bank előrejelzése szerint.
Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője szerint elsősorban az üzemanyag-forgalom visszaesése okozhatta a lassulást, de az élelmiszer-kiskereskedelem is visszaesett. A májusi lassulásban nemzetközi folyamatok is szerepet játszhattak, ugyanis a román és szlovák kiskereskedelmi forgalom is esett, így a globális lassulás már a régiós folyamatokban is jelentkezhetett – jegyezte meg. Meglátása szerint azonban a nagymértékű visszaesés nem jelent tartós trendtörést, a belső kereslet a GDP-növekedés hajtóereje maradhat a továbbiakban is, a stabil bérnövekedés, a feszes munkapiac és az erőteljes hitelkiáramlás nem utal a belső növekedési motorok jelentős lassulására.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy véli, a vártnál alacsonyabb májusi forgalombővülés ellenére folytatódhat idén a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése, azonban ennek mértéke 5,5 százalékra lassulhat a tavalyi 6,5 százalék után.
A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. Az újautó-regisztrációk pedig az első hat hónapban 5,4 százalékkal emelkedtek. A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti – fejtette ki.
Virovácz Péter, az ING senior elemzője azt írta: hatalmas negatív meglepetést okozott a kiskereskedelmi üzletek forgalmának májusi volumene, a 2,6 százalékos (naptárhatástól megtisztított) év/év növekedési adat 2017 februárja óta a leggyengébb. A májusi adat erősen kétségessé teszi az idei év elején látott dinamikus növekedés fenntarthatóságát, miközben beleillik a 2018 eleje óta tapasztalt lassuló trendvonalba. Azt, hogy egy általános lassulásról van szó és nem csupán egyedi hatásról, az is alátámasztja, hogy minden főbb kiskereskedelmi szegmensben jelentősen mérséklődött a növekedés üteme – vélekedett. Megjegyezte azt is, lehet, hogy már az új lakossági állampapír megtakarításra gyakorolt pozitív (és a fogyasztásra gyakorolt negatív) hatását látjuk. Ennek megítéléséhez azonban további adatok szükségesek – tette hozzá.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője úgy véli, egy havi adatból nem lehet megállapítani, hogy a lassabb növekedés átmeneti vagy tartós lesz, ugyanakkor a bérek növekedése nem indokolja a növekedés lassulását. A kisebb mértékű bővüléshez hozzájárulhatott az erőteljesebb, 4 százalékot alulról súroló májusi infláció. Tekintettel azonban arra, hogy az év második felében az infláció a 3 és 4 százalék közötti sávban normalizálódhat, a béremelkedés pedig éves átlagban kétszámjegyű lehet, az év egészében a fogyasztás érdemben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez – írta az elemző.(MTI)

Scroll To Top