Az ipar minden várakozás ellenére, meglepően erősen kezdte az idei évet, a közepes súlyú ágazatok képesek voltak ellensúlyozni az autóiparnak az Audi-sztrájk miatti gyengébb teljesítményét – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott adatait.
A KSH első becslése szerint januárban 4,4 százalékkal nőtt az ipari termelés a tavaly januárihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 5,0 százalék volt az emelkedés.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította: az ipar minden várakozás ellenére meglepően erősen kezdte az évet. A munkanaphatástól megtisztított havi növekedés egyáltalán nem árulkodik arról, hogy január végén teljesen leállt a magyar ipar egyik kulcsszereplőjének termelése – közölte.
Hozzátette, továbbra is úgy tűnik, hogy a közepes súlyú ágazatokban már a tavaly is megfigyelt felfutás folytatódott, így képes volt ellensúlyozni az autóipar gyengébb teljesítményét, ezért csupán mérsékelt maradt a lassulás a decemberi növekedési adathoz képest. Feltételezése szerint elsősorban a gumiipar, a gépgyártás és a tavaly januárinál jelentősen hidegebb idő miatt az energiaipar kibocsátása lendíthette meg az ipart.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője felfigyelt arra, hogy a járműgyártás az Audi-sztrájk ellenére is növekedést mutatott, mivel az új modellek gyártásának felfutása ellensúlyozhatta a kiesett termelést. Idén új gépkocsi-modellek hazai gyártása és további feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése, valamint a robosztus belső kereslet adhat további lendületet az ipari termelésnek. Ezzel szemben a meredeken csökkenő európai konjunktúra, a globális és a kínai gazdasági növekedés lassulása, valamint a döntően közvetett hatások miatt a Brexit körüli bizonytalanság nagy kockázatokat jelent. Idén az ipari kibocsátás 5,3 százalékos növekedését várja a Takarékbankban a tavalyi 3,6 százalék után.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta: bár a januári adat meghaladja a múlt év egészére vonatkozó 3,8 százalékos ütemet, elmarad az elmúlt két évben mért januári növekedésétől, amikor 7 százalék feletti ütemet diktált az ágazat. Az elektronikai termékek gyártása lassult, de még mindig felfelé húzta a teljesítményt, emellett az élelmiszeripari termékek is segítették a növekedést – közölte.
Az előző két év januárjától elmaradó növekedési ütem óvatosságra int, mert az európai konjunktúra lassulására utal – mondta Németh Dávid. A szakember szerint az első félévben gyengébben teljesíthet a magyar ipar, a második félévben jöhet némi élénkülés. Összességében a mostani kilátások alapján 2019-ben 3-4 százalékos növekedéssel lehet számolni – mondta.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzőjének is pozitív meglepetést hoztak a januárra vonatkozó ipari adatok már csak azért is, mert az Audi-sztrájk okozta termelésleállás nem igazán látszik rajtuk. Úgy tűnik tehát, hogy az egyéb ipari szektorok teljesítménye ellensúlyozni tudta a sztrájk okozta kiesések negatív hatásait – közölte.
Kifejtette, továbbra is nehéz az ipar rövid távú kilátásainak megítélése. Eddig ugyanis a főbb exportpiacokon romló üzleti bizalommal és növekedési kilátásokkal szemben a magyar ipar kifejezetten ellenállónak bizonyult. A romló exportkilátásokat ellensúlyozhatta a stabil belföldi kereslet, illetve valószínűsíthetően emelkedett a készletezés is. Az Erste elemzői „konszolidált teljesítményt” várnak az elkövetkező hónapokra, és az ipari termelés volumene az év egészében várakozásuk szerint 4,1 százalékkal bővülhet idén.(MTI)
Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
