Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Stratégiai partnerségi megállapodást írt alá csütörtökön a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) a szakmai szervezet huszonkettedik konferenciáján Visegrádon csütörtökön.
A dokumentumot a miniszter nevében Hegmanné Nemes Sára vagyonpolitikáért felelős államtitkár, a kamara részéről pedig Lukács János elnök látta el kézjegyével. Hegmanné Nemes Sára elmondta: a megállapodás legfőbb célja, hogy a korábbi, informális csatornákon zajló információszerzést egy deklarált folyamat váltsa fel, a kamara szakmai tanácsokat adjon az állami vagyongazdálkodás, az állami cégek gazdálkodása területén, illetve segítséget nyújtson a jogalkotási munkában. A kamarával együttműködve lefektetik a könyvvizsgálói kiválasztás szabályait is – tette hozzá.
Az államtitkár a kétnapos konferencia nyitó plenáris ülésén tartott előadásában felidézte a 2010-et megelőző időszakot, valamint ismertette a kormány jövőbeli fejlesztéspolitikai elképzeléseit.
Egyebek mellett arra emlékeztetett, hogy a privatizáció óta a nemzeti vagyon a töredékére csökkent, a privatizáció 20 éves időszakát folyamatában nem tekintették át, és nem készült értékelés. Az értékelésre és felülvizsgálatra a vörösiszap-katasztrófa irányította rá a figyelmet, amikor középpontba került, hogy a cégek teljesítették-e privatizációs kötelezettségeiket – mondta. Hozzátette, hogy ugyanakkor megindult egy másik folyamat, a gazdasági-pénzügyi válság következtében sok korábban privatizált cég került a tönk szélére, ami állások tízezreit veszélyeztette, ezért több esetben a kormány visszavásárolt társaságokat. Az államtitkár jelentős lépésként értékelte, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény kétharmadossá vált, és meghatározták benne például azon vagyonelemeket, amelyeket nem lehet privatizálni. Mint mondta, ezzel lefektették a nemzeti vagyongazdálkodás alapjait. Felidézte: 2010-ben a kormány kimondta, hogy lezárult a privatizáció, s egy ezzel ellenkező folyamat indult meg, az állami vagyon gyarapítása és megőrzése. A közszolgáltatásokról azt mondta: a következő lépés a rezsicsökkentés folytatása mellett egy nemzeti közszolgáltató holding létrehozása, amely vagy minimális profittal (például az energetika területén), vagy nonprofit jelleggel fog működni. Nonprofit jellegűvé kívánja átalakítani a kormány a víziközműtársaságok, a hulladék- és a kéményseprő ágazat gazdálkodását. További cél, hogy adott esetben egyes szolgáltatások akár ingyenesek is lehessenek – tette hozzá. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a gazdaságpolitika eredményeit sorolva egyebek mellett a pénzügypolitika, költségvetési politika jövőbeni garanciáinak megteremtését említette. Kiemelte: az Országgyűlés megteremtette azokat a fékeket és szabályozásokat, amelyek korábban Magyarországon hiányoztak. Fontosnak nevezte, hogy visszatért a bizalom a gazdaságba, a működőtőke-állomány a Visegrádi Négyek országai közül Magyarországon a legnagyobb, jelentősen növekedtek a gépberuházások és tovább élénkül a külkereskedelem.(MTI)
