Draghi: olyan gazdasági rend kell, amely minden embert szolgál - Gazdasagportal.hu

Draghi: olyan gazdasági rend kell, amely minden embert szolgál

Mario Draghi szerint nem élhetünk olyan gazdasági modell szerint, amely csak a piacok önszabályozására hagyatkozik, és amelyben az egyének azt hiszik, mindent megtehetnek. Az Európai Központi Bank elnöke szerdán a müncheni Bajor Katolikus Akadémián tartott előadásában hangsúlyozta: végső soron a magasabb erkölcsi normát, illetve meggyőződést kell követni, amely olyan gazdasági világrendet teremt, ami minden embert szolgál.

Az EKB elnöke Reinhard Marx német bíborost idézve úgy fogalmazott: “a gazdaság nem lehet öncél, csak az emberiség szolgálatában állhat”.
Mario Draghi kifejtette: visszatért a 19. század nagy társadalmi kérdése, azaz, hogy melyik az a keret, amelyben össze lehet egyeztetni a szabad vállalkozást és az egyéni nyereségkeresést, a közös jóléttel és a gyengékkel való szolidaritással. A nagy különbség most az, hogy ez a kérdés immár a nemzetek közötti szinten is megjelent, és kérdés, hogy mekkora felelősség terheli a válságkezelésben az Európai Unió egészét, illetve az egyes tagállamokat.
Az EKB szerepvállalására mutatva a közgazdász leszögezte: az árstabilitás biztosítja azt, hogy a piaci mechanizmus jól működjön, ez viszont a legjobb módja a növekedés, a munkahelyek és általános jólét teremtésének. Ezenkívül a stabil árak a legsérülékenyebb társadalmi rétegek jövedelmét is védik. Ebben az értelemben a stabilitást célzó monetáris politika a szociális piacgazdaság kulcsfontosságú eleme – tette hozzá.
Mario Draghi leszögezte ugyanakkor, hogy nemcsak a közgazdasági elmélet igazolja az árstabilitás fontosságát. Németország történelme azt mutatja, hogy a gazdasági jólét mellett a politikai stabilitást is aláássa az infláció, így a német emberek mélyen gyökerező inflációellenessége “több mint érthető” – fogalmazott.
Az EKB elnöke hangsúlyozta: a szervezet nem a bankok vagy kormányzatok érdekében hoz intézkedéseket: azért dolgozik, hogy fennmaradjon a reálgazdaság hitelezése és az árstabilitás. De a tagállamok felelősségvállalása nélkül nem lehet megoldani az euróövezeti válságot: “nem tudjuk helyrehozni a rossz költségvetéseket, nem tudjuk megmenteni a szenvedő bankokat, és nem tudjuk megoldani az európai gazdaságokat mélyen átható strukturális gondokat”.
A válság megoldása érdekében tett nemzeti intézkedések azonban egyelőre csak fájdalmat okoztak, az eredményük még nem realizálódott – mondta Mario Draghi. Hozzátette, az EKB teljes tudatában van a “kiigazítási költség” száraz közgazdasági fogalma mögött rejlő emberi dimenziónak. Az euróövezeti bruttó hazai termék jelenleg a 2008-as szint alatt van, és közel 19 millió munkanélküli van a térségben – emlékeztetett.
Ilyen helyzetben – fogalmazott Mario Draghi – az erkölcsi kötelesség az, hogy “segítsünk, ha mások bajban vannak, hogy mindent megtegyünk, hogy enyhítsünk nehézségeiken”.
Elmondta: az euróövezeti államoknak bízniuk kell egymásban, hogy – a politikai nehézségek ellenére – képesek rendbe tenni saját portájukat, valamint hogy – noha ez néha népszerűtlen intézkedéseket szül – mindenki a játékszabályok szerint fog játszani, és mindenki megőrzi szuverenitását még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a térség szakít a múltjával.
Amartya Sen Nobel-díjas közgazdászt idézve úgy fogalmazott: “az olyan technikai céloknak, mint amilyen az egységes piac és a monetáris unió, nem szabad beárnyékolniuk az emberek jólétére és alapvető szabadságára irányuló társadalmi elkötelezettséget”. Az euró ilyen értelemben egy eszköz, ami békét teremt államok között és, ami növeli a közös jólétet – tette hozzá. (MTI)

Scroll To Top