Devizahitelek – Újabb pénzintézet volt sikeres az állam ellen

Részlegesen megnyerte a magyar állam ellen indított devizahiteles pert az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint egyes időszakokban megfeleltek a tisztességesség kritériumainak és így tisztességesek, érvényesek voltak a pénzügyi vállalkozás által rögzített általános szerződési feltételek (ászf).

A bíróság ítélete szerint tisztességesek voltak a pénzügyi vállalkozás által megfogalmazott és érvényes általános szerződési feltételek 2010. január 1-jétől, amikortól a hatályos ászf tartalmazta, hogy az UCB az ügyfél által fizetendő díj- és költségtételek mértékét jogosult évente egyszer a KSH által közzétett éves átlagos infláció mértékében egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani a KSH közzétételét követően. Az UCB megtehette ezt függetlenül attól, hogy a kölcsönszerződést mely napon írták alá, és függetlenül a kamatperiódus fordulónapjától.
A bíróság megállapította azt is, hogy később, 2010. november 5-től már ezt megtoldották egy további mondattal, amely kimondta: azon díjak, illetve költségek esetén, amelyek olyan szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, mint például a földhivatali eljárás, amelyet az UCB-n keresztül fizetnek meg a fogyasztók, de annak árát nem az UCB határozza meg, a díjak, illetve költségek mértékének változtatására vonatkozóan az UCB a külső szolgáltatók árváltoztatását továbbhárítja az ügyfeleire.
A tárgyaláson kiderült: az UCB Ingatlan Zrt. mintegy 5500 kölcsönszerződését érinti a bírósági eljárás.
Előzőleg a bíróság végzéssel elutasította a felperes UCB azon kérését, hogy forduljon a bíróság a perben az Alkotmánybírósághoz, illetve előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Unió bíróságánál.
A tárgyalás során a felperes UCB és az alperes állam hosszasan vitáztak arról, mennyire feleltek meg a pénzügyi vállalkozás felmondási feltételei a Kúria jogegységi határozatában, illetve a devitahiteles törvényben rögzített általános elveknek.
Az UCB jogi képviselője szerint a vállalkozás ászf-jében benne volt a szerződés felmondásának lehetősége, az állam jogi képviselője szerint azonban a pénzügyi vállalkozásnak nemcsak a felmondás lehetőségét, hanem annak reális alternatíváit is bele kellett volna foglalnia az ászf-be.
Az állam jogi képviselője úgy érvelt: az egyösszegű visszafizetés előírása mellett az esetleg fennmaradó tartozás visszafizetésének ütemezését is lehetővé kellett volna tennie az UCB-nek, így például a hitelkiváltás lehetőségét is tartalmaznia kellett volta a feltételeknek.
Az UCB perével párhuzamosan zajlott a CIB Lízing Zrt. állam ellen indított pere: ebben az eljárásban a bíróság a határozat kihirdetését elhalasztotta szeptember 19-ére. Ebben a perben is a bíróság – akárcsak a megelőző devizahiteles perekben – végzéssel elutasította, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz forduljon.(MTI)

Scroll To Top