Devizahitelek – Fitch: tulajdonosi tőkepótlásra lesz szükségük a magyarországi bankoknak

A devizaalapú hitelek ügyében pénteken elfogadott új törvény potenciálisan magas járulékos költségei érdemi tőkeinjekciót tesznek szükségessé a magyarországi bankok külföldi anyabankjai részéről a szabályozói követelményekben szereplő tőkemegfelelési mutatók és a hitelkihelyezési kapacitás helyreállítása végett – jósolta keddi londoni helyzetértékelésében a Fitch Ratings.

A nemzetközi hitelminősítő szerint valószínű az is, hogy a legnagyobb magyarországi bankok zöme, vagy ezek tulajdonos bankjai profitfigyelmeztetéseket adnak ki.
A Fitch közölte: felülvizsgálja a magyarországi bankokra érvényben tartott minősítéseit, amint felmérte az új törvény hatásait az egyes bankok hitelprofiljára, és a külföldi tulajdonosok készségét a veszteségek további tőkeinjekciókkal történő ellentételezésére.
A hitelminősítő felidézte, hogy még a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes becslése szerint is 600-900 milliárd forint költséget jelenthet a magyar bankszektornak a devizahitelekről hozott törvény.
A Fitch Ratings szerint a jogszabály által előírt kompenzációs kötelezettségek a 2013. végi állapot alapján számolt rendszerszintű sajáttőke-állomány harmadát is felemészthetik. Ugyanakkor az egyes bankok esetében jelentősen eltérő hatás várható, tekintettel arra, hogy alig néhány bank termeli a szektorszintű eredmény zömét, és a tőkehelyzet néhány nagy külföldi tulajdonú banknál már most is feszes. Emellett az egyéni kinnlevőségi portfoliók összetétele is befolyásolhatja a végleges költségeket – hangsúlyozza keddi londoni elemzésében a hitelminősítő.
A Fitch számításai szerint például az OTP Bank alapszintű – Tier 1 – tőkemegfelelési rátája az új Bázel III. keretrendszer szabványai alapján viszonylag kis mértékben, 1,7 százalékponttal 14,7 százalékra csökkenne a kompenzációs költségek miatt, ami jelzi, hogy az OTP tőkehelyzete jóval erőteljesebb más magyarországi bankokénál.
A Fitch Ratings hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az Erste magyarországi érdekeltségének, valamint az Intesa leánybankjának, a CIB-nek az úgynevezett “életképességi” besorolása (VR) – amely az egyes pénzintézetek inherens hitelképességi minőségét méri – máris nagyon alacsony, “b mínusz”, illetve “ccc”, tükrözve e bankok gyenge eszközminőségét és tőkehelyzetét. A belga KBC tulajdonában lévő K&H e besorolása – “bb mínusz” – mindazonáltal jelentősen nagyobb veszteségelviselő kapacitást mutat – áll a hitelminősítő elemzésében.
A Fitch szerint a magyar állam részt vállalhat ugyan a devizaalapú hitelek átváltásának költségeiből, de nem valószínű, hogy ehhez “sok kedve lenne”, mivel az Európai Unió épp a minap vetette fel annak lehetőségét, hogy Magyarország visszakerülhet a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá.
A pénzügyi válság óta általánossá váltak a bankokat büntető unortodox intézkedések Magyarországon. Ezek közé tartozott a devizaalapú hitelek előtörlesztése a piacitól eltérő árfolyamokon 2011-2012-ben, valamint a jelentős mértékű külön bankadó, amelynek kivezetését az EU is kívánatosnak tartaná – áll a Fitch Ratings keddi londoni elemzésében.
Más nagy londoni házak előrejelzései szerint a devizahitelek rendezési módjának az MNB monetáris politikájára is érdemi hatása lesz.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai erről összeállított új helyzetértékelésükben közölték: központi előrejelzési forgatókönyvük az, hogy az MNB 2,25 százalékos alapkamaton fejezi be enyhítési ciklusát. Ez az előrejelzés arra a feltételezésre alapul, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos vita tartós piaci idegességet okoz.
A ház szerint azonban, ha sikerül az ügyet “simán” rendezni, a magyar jegybank 1,80 százalékig csökkentheti alapkamatát az idei év végéig, tekintettel arra is, hogy az idei magyarországi átlagos infláció a cég várakozása szerint zéró lesz, és jövőre sem éri el az MNB 3 százalékos középtávú célját.(MTI)

Scroll To Top