Jelenlegi formájában elveti a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó javaslatcsomagot a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP).
A brit kormány e hónap elején terjesztette be tervezetét az Európai Uniónak a londoni alsóházban háromszor is leszavazott, tavaly novemberben elért előző kilépési megállapodás alternatívájaként.
Az új javaslatról jelenleg is folynak a tárgyalások Brüsszelben, és ha sikerül véglegesíteni a kilépési megállapodást, azt Boris Johnson miniszterelnöknek a brit parlamenttel is el kell fogadtatnia.
A DUP azonban – amelynek alsóházi támogatására a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van – csütörtöki nyilatkozatában közölte, hogy „a dolgok jelenlegi állása” alapján nem tudja támogatni a javaslatcsomagot.
Arlene Foster, a DUP vezetője szerint a párt mindenekelőtt a javasolt vámügyi szabályozást veti el, és nem kellően tisztázottnak ítéli az áfa-szabályozási javaslatot is.
Foster közölte, hogy a DUP folytatja a munkát a kormánnyal egy olyan észszerű megállapodás érdekében, amely Észak-Írország javát szolgálja, és megvédi az Egyesült Királyság gazdasági és alkotmányos integritását.
A brit javaslatcsomag az ír sziget egészére – vagyis Észak-Írországra is – kiterjedő egységes kereskedelmi szabályozási térség kialakítását indítványozza az Európai Uniónak, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítása a Brexit után.
Jórészt a DUP ellenállásán bukott el az előző brit kormányfő, Theresa May által tavaly novemberben elért eredeti Brexit-megállapodás is. E megállapodás alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradt volna az EU-val, és Észak-Írországban érvényben maradtak volna az EU egységes belső piacának egyes szabályozási elemei is, ha – illetve amíg – nem sikerül olyan szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az EU-val, amely ezt feleslegessé teszi.
A londoni alsóház – a Konzervatív Párt számos, a tory frakcióból azóta kizárt képviselőjének támogatásával – a múlt hónap elején elfogadott egy ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet, amelynek alapján ha október 19-ig, vagyis szombatig a törvényhozás nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli Brexithez sem, Boris Johnsonnak aznap kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.
Stephen Barclay Brexit-ügyi miniszter a londoni alsóház Brexit-ügyi bizottságának szerdai meghallgatásán kijelentette: a kormány tartja magát ehhez a törvényhez.
A kormány rendkívüli parlamenti ülés összehívását javasolja szombatra a Brexit-folyamat szempontjából kritikus csütörtök-pénteki EU-csúcs megvitatására.
A brit parlamentarizmus történetében rendkívül ritka a szombati ülésezés. Ilyesmire legutóbb 37 évvel ezelőtt, 1982-ben volt példa, amikor az argentin hadsereg elfoglalta a brit korona fennhatósága alá tartozó, Argentína által is követelt dél-atlanti Falkland-szigeteket.(MTI)