BMI – Londoni elemzők: fordulat jelei Kelet-Európában, óvatosan kezelendő a magyar adat

A kedvező fordulat első jeleire vallanak a közép- és kelet-európai feldolgozószektor aktivitását mérő januári beszerzésimenedzser-indexek (BMI) – vélekedtek a pénteki adatismertetések utáni helyzetértékeléseikben londoni gazdasági elemzők.

Az adatsorokat kommentáló citybeli közgazdászok ugyanakkor egybehangzóan annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a magyar gazdaság esetében ez az aktivitási jelzőszám hagyományosan igen volatilis, és nem feltétlenül mutatja közvetlenül a valós képet, annak ellenére sem, hogy a mutató ezúttal Magyarországon emelkedett a legmarkánsabban a térség országai közül.
William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza pénteki elemzésében közölte, a cég által Magyarországra, Csehországra és Lengyelországra kiszámolt, súlyozva átlagolt feldolgozóipari BMI-mutató 49,7-re emelkedett az előző havi 48,0-ról.
Jackson szerint az eddigi tapasztalatok alapján ez a BMI-szint az országcsoport ipari teljesítményének növekedését vetíti előre a következő hónapokra.
„Elragadtatás helyett azonban arra intenénk, hogy az adatot valószínűleg torzítja a magyar index” – fogalmazott értékelésében az elemző.
A Capital Economics londoni szakértője ezzel kapcsolatban kiemelte azt a véleményét, hogy a magyar BMI-mutató – amely a múlt hónapban meredek ívben 55,9-re, vagyis jóval a visszaesés és a növekedés mezsgyéjét jelentő 50-es határszint fölé emelkedett – „szélsőséges” kilengésekre hajlamos. Jackson szerint ezért a magyar feldolgozószektor egészségi állapotának valószínűleg jobb jelzője az Európai Bizottság ipari bizalmi felmérése, amely ugyancsak javulásra utalt januárban, ám kisebb mértékűre, mint a BMI-kimutatás.
A Capital Economics londoni közgazdásza közölte, hogy a tágabb értelemben vett felzárkózó európai térségre – amelybe beletartozik Törökország és Oroszország is – a ház a saját módszertana alapján 51,5-es súlyozott átlagos gyáripari BMI-mutatót számolt ki januárra; ez kilenc havi csúcs. Decemberben ugyanerre a térségre 50,2-es feldolgozóipari aktivitási indexet mutatott ki a cég.
Jackson szerint a januári adat arra vall, hogy a régió elmúlt egy évére jellemző ipari aktivitási lassulás túljutott mélypontján. A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a térség jelenlegi összesített BMI-mérőszáma 2 százalék körüli éves összevetésű átlagos ipari termelésnövekedési ütemnek felel meg, jóllehet 2012 elején a régió iparának termelési értéke 4-5 százalékos ütemekben emelkedett éves szinten.
Daniel Hewitt, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza is azt emelte ki pénteki értékelésében, hogy bár a magyar BMI-érték ugrott meg a legnagyobb mértékben januárban a teljes felzárkózó térségen belül, Magyarország esetében azonban ez az aktivitási mutató „szélsőséges mértékben volatilis”, és az utóbbi hónapokban mért kilengései nem tükröződtek más, sűrű rendszerességgel mért jelzőszámokban.
Hewitt szerint ezért a ház „csökkentett fontosságot” tulajdonít a magyar feldolgozóipar esetében ennek a mérőeszköznek.
A Barclays londoni elemzője szerint a cég általánosságban is inti a befektetőket a BMI-adatok „túlértékelésétől”, mivel az utóbbi negyedévekben lazulni látszik ezeknek a mutatóknak a kapcsolata az európai felzárkózó térség tényleges ipari termelésével.
A két változó között a régión belül Csehországban és Törökországban mutatkozik a legerősebb korreláció – közölte a Barclays vezető szakértője.
Hewitt a cég által vizsgált felzárkózó térségre – amelybe Közép-Európa és Oroszország mellett Törökország és Dél-Afrika is beletartozik – 51,5-es átlagos súlyozott BMI-értéket mutatott ki januárra a decemberi 49,9 után, vagyis e mérce szerint a felmérésbe bevont országcsoport gazdasági aktivitása összességében élénkül.
A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó elemzői is annak a véleményüknek adtak hangot pénteki értékelésükben, hogy jóllehet a magyar feldolgozószektor magas januári aktivitási jelzője „jó hír”, Magyarország esetében azonban ez a mérőszám „nagyon volatilis”, és a magyar feldolgozóipari teljesítménye az utóbbi időszakban nincs szinkronban a BMI-adatokkal.
A Goldman Sachs londoni szakértői szerint ezért a magyar gyáripari aktivitási mérőszám „nehezebben értelmezhető” a térség többi gazdaságáénál.
A ház elemzői szerint a magyar BMI-számsoroknak jó eséllyel nem lesz hatásuk a jegybanki kamatkilátásokra, mivel a monetáris enyhítés valószínűleg folytatódik, amíg a forintárfolyam ezt lehetővé teszi.(MTI)

Scroll To Top