Az olajkorszak végére készül, aki csak teheti?

olajtarolo
Fontos ülésre készül az OPEC, de kicsi az esélye, hogy a kitermelés érdemi csökkentésről szülessen megállapodás, bármennyire szeretné is ezt egyik-másik tagország. Eközben a technológiai fejlődés szép lassan felforgatja az energiaellátás hagyományos modelljét, emiatt az energiacégeknek és a kitermelő országoknak előbb-utóbb jelentősen át kell alakítaniuk működésüket.

 

Nem ütik rá a pecsétet az olajkitermelés érdemi csökkentéséről korábban született megállapodásra a tagországok a szervezet novemberi csúcstalálkozóján – véli Horváth Ákos, a Pioneer Alapkezelő elemzője. A szakértő mai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy ha még ez bekövetkezne is, akkor sem bírna túlzott jelentőséggel az olajpiacon, mert a kartell súlya csökken, és a tagországok között is vannak olyanok, amelyek a csökkentett kvóta eléréséig is tovább növelhetnék a kitermelést, együttesen akár több mint napi egymillió hordóval.

 

A megállapodás ratifikálása leginkább Szaúd-Arábia ellenállásán bukhat el, ugyanis a világ legnagyobb kitermelője továbbra is a piacszerzés lehetőségét látja az alacsony olajárakban, és feltehetőleg azt is jól látja, hogy kicsivel a jelenlegi árszintek felett ismét üzembe állhatnak az amerikai palaolaj-kitermelő kapacitások, amelyek korábban átírták a szabályokat a kőolaj világpiacán. Az Egyesült Államokban a texasi Permi-medence palaolaj-lelőhelyén a kitermelési költségek a jelentős technológiai beruházások következtében 30 dollárra csökkentek. Itt és a többi mezőn is gyorsan üzembe tudják állítani a kapacitásokat, amint a világpiaci ár a megfelelő szint fölé kerül.

 

A kvótacsökkentés elmaradása vagy egy kisebb kvótacsökkentés ilyen körülmények között azt jelentheti, hogy 2017-ben is kínálati nyomás alatt marad az olajpiac. Márpedig ez számos kitermelő ország költségvetési pozícióját rontja. Ilyen mindenekelőtt maga Szaúd-Arábia, amelynek költségvetése 84 dolláros olajár mellett lenne egyensúlyban (2016-ban a GDP-arányos hiány 11,4 százalék lehet), és Oroszország, amely 80 dollár körül tudná egyensúlyba hozni költségvetését (ami idén „csupán” 3,7 százalékos mínuszt mutathat).

 

A kitermelő országok között a nagy különbséget a pénzügyi tartalékok mértéke okozza. Míg Venezuela lakossága a tartalékok hiánya és az eladósodottság miatt a jelenlegi olajár mellett kis túlzással éhezik, Norvégiának és Szaúd-Arábiának az okoz gondot, hogy az olajbevételekből képzett alapja hogyan reagáljon a világpiaci fejleményekre. A szaúdi tartalékok két év alatt ugyan 33 százalékkal csökkentek, de a nemrég bevezetett „költségvetési szigorral” az ország még sokáig kitarthat. A magas tartalékainak köszönhetően kényelmesebb helyzetben lévő Norvégiának egyelőre csak az okoz fejtörést, hogy nagy állami alapjából a jelenlegi hozamszegény környezetben hogyan tudja kivenni azt az évi 4 százalékos nyereséget, amit a költségvetés finanszírozásra szokott fordítani.

 

Más-más pozícióból, de mindkét állam a technológiai beruházások iránt mutat különös érdeklődést, ami nem véletlen, hiszen ezt teszik maguk a kőolajtermelő vállalatok is. „A piac szereplői világosan látják, hogy az egész energiaszektor jelentős átalakulás előtt áll, a betáplálói és felhasználói oldalon egyaránt végbemenő technológiai forradalom miatt” – mondja Horváth Ákos. A legnagyobb ágazati szereplők éppen ezért a beruházásra szánt összegek egy részét most éppen megújulóenergia-beruházásokba vagy más technológiákba fektetik, miközben készülnek a hagyományos ágazati modell átalakulására.

 

Az ágazatot felforgató technológiák egyike az elektromos autózás. A világon eladott elektromos autók száma ugyan még mindig kicsi, de a növekedés az elmúlt években rendre meghaladta a 70 százalékot. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) becslése szerint 60 százalék feletti éves növekedési ütem mellett az elektromos autók által okozott olajpiaci kereslet csökkenése 2023-ig elérheti a kritikusnak mondható napi 2 millió hordót, ami nagyobb mennyiség, mint amiről most az OPEC kvótacsökkentés címszó alatt tárgyal. Sokat elárul az elektromos közlekedés jelentőségéről, hogy az IEA szerint a világon felszínre hozott kőolaj 63,7 százalékát a közlekedésben használják fel.

 

A szektort felforgató másik tényező az energiahordozó- és árambetápláló technológiák, illetve az elosztás és a felhasználás digitalizációja. A már említett texasi palaolajmezőn a kitermelési költségek nagyarányú csökkenésében jelentős szerepet játszik a „big data” forradalom, amelynek segítségével egy fúrásból sokkal több olajat tudnak a felszínre hozni. Ugyancsak a digitalizáció és az adatelemzés teszi hatékonnyá a megújuló energia rendszerbe fogadását és elosztását, ami a jelenlegi értéklánc felforgatásához vezethet.

 

Ugyanaz a háztartás, amelyik jelenleg energiafelhasználó, a jövőben könnyen lehet energiabetápláló is a nap egyes szakaszaiban. E sok millió kistermelő, valamint a ma még kiszámíthatatlannak mondott nagyobb megújulóenergia-kapacitások összehangolása új energia-ökoszisztémát hozhat létre, amelyben az alapvető források (atom és vízenergia) és a milliónyi kis szereplő mellett a fosszilis energia egyre kisebb szerephez jut. A trend még akkor is folytatódhat, ha erről Donald Trump kicsit másként gondolkodik.

 

Néhány példa az olajcégek túlélési stratégiájára

 

  • A Mol új stratégiája szerint 2030-ban az EBITDA 30 százalékát a szolgáltatások adják.
  • A Shell és a BP óriási szélenergia-beruházásokat eszközöl.
  • A Total megvásárolta a Saft akkumulátorgyárat, aminek bázisán teljesen új üzletágat épít.

 

Jogi nyilatkozat

 

A jelen dokumentum elemei kizárólag tájékoztatás céljára készültek, nem minősülnek ajánlatnak, különösen nem valamely értékpapír kezelésével, vételével vagy eladásával kapcsolatos tájékoztatónak, illetve valamely értékpapír-kereskedelmi stratégiában való részvételre irányuló felhívásnak.

 

Ha nincsen másképp feltüntetve, jelen dokumentumban szereplő valamennyi információ, illetve vélemény a Pioneer Alapkezelő Zrt.-től (tev. eng. sz.: Felügyelet: III/100.001-5/2002., III/100.001-6/2003., H-EN-III-1120/2012 sz., illetve H-EN-III-136/2014) származik. A közölt meglátások a gazdasági és egyéb körülményektől függően bármikor változhatnak. Nincs rá biztosíték, hogy az egyes országok, piacok vagy ágazatok a várakozásoknak megfelelően fognak alakulni. A befektetések bizonyos kockázatokkal – többek között politikai és devizakockázattal – járnak. A befektetésekből származó haszon és a befektetések eredeti értéke egyaránt csökkenhet vagy növekedhet, és akár a teljes befektetett tőke elveszhet.

 

Bár a Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt. különös gonddal járt el a jelen dokumentumban foglaltak kialakítása során, azok pontosságáért, helyességéért, teljességéért vagy tényállításként történő felfogásáért semmilyen jogcímen – kifejezett vagy vélelmezhető – felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban szereplő tájékoztatást a Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt. – előzetes értesítés nélkül – jogosult aktualizálni vagy megváltoztatni. A dokumentumban közölt tájékoztatásért és/vagy ajánlásokért sem a Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt., sem az UniCredit Csoporthoz tartozó egyéb vállalat vagy szervezeti egység, sem pedig azok bármely tisztségviselője, igazgatója vagy alkalmazottja nem vonható – közvetve vagy közvetlenül – jogilag vagy más módon felelősségre. A jelen dokumentumban foglalt tájékoztatás nem tekinthető befektetési szolgáltatásnak vagy azt kiegészítő szolgáltatásnak. Ha befektetési szolgáltatást kíván igénybe venni, forduljon a Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez. A Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt. felhívja figyelmét, hogy a jelen dokumentumban foglalt tájékoztatást csak saját kockázatára használhatja fel. A jelen dokumentum felhasználásából vagy arra támaszkodó döntéshozatalból az olvasó által elszenvedett esetleges veszteségért a Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt.-t semmilyen – közvetlen vagy közvetett – jogi felelősség nem terheli.

 

A dokumentum nyomtatási és elütési hibát tartalmazhat.

 

A Pioneer Alapkezelő

A Pioneer Alapkezelő Zrt. a hazai alap- és vagyonkezelési piac egyik legrégebben alapított szereplője. A befektetési alapok menedzselése mellett a Pioneer Alapkezelő kiterjedt vagyon- és portfóliókezelési tevékenységet végez magánügyfelei és intézményi partnerei megbízásából.

 

A Pioneer Investments globális befektetési alap- és vagyonkezelő csoport cca. 225 milliárd euró vagyont kezel. A teljes befektetési alapskálát és a strukturált termékeket is lefedő befektetési megoldásokat nyújt, amelyeket intézmények, vállalatok, pénzügyi közvetítők és magánbefektetők vesznek igénybe az egész világon. A csoport 28 országban van jelen, és 2000 alkalmazottat foglalkoztat.

 

A Pioneer Investments több mint 85 éves tapasztalattal rendelkezik a hagyományos befektetések területén, megfelelő befektetési stratégiákat biztosítva ügyfelei és partnerei számára. A cég zászlóshajójának számító befektetési alap, a Pioneer Fund a harmadik legrégebbi befektetési alap az USA-ban, jelképe a vagyonkezelési tevékenységében következetes és ügyfeleit pénzügyi céljaik elérésében segítő Pioneer Investmentsnek. Globális befektetési központjaiban – Dublinban, Bostonban és Londonban – bottom-up befektetési megközelítést alkalmaz, amelyet belső fundamentális és kvantitatív elemzői kapacitásai támogatnak.

 

„Hiszünk abban, hogy a hozzáadott érték kulcsát a tapasztalt portfóliómenedzserek jelentik, akik a különböző területekre specializálódott elemzőkkel szorosan együttműködve dolgoznak. A szigorú kvantitatív fegyelem gyakorlása biztosítja azt a kontrollt és kockázatkezelést, amely tovább erősíti folyamatainkat” – szól a Pioneer Investments üzleti hitvallása.

Scroll To Top