Az EU kihirdette újabb vitaanyagát az európai gazdasági és monetáris unió mélyítéséről

Az Európai Bizottság kihirdette a “valódi gazdasági és monetáris unió” kialakítása érdekében javasolt lépésekről szóló legújabb vitaanyagát, amely többek között részletezi a tagállami gazdaságpolitikai intézkedések előzetes egyeztetésének módját, illetve javaslatot tesz egyfajta szolidaritási reformalap létrehozására.

A bizottság első lépésben arra tesz javaslatot, hogy a versenyképességet, foglalkoztatást, piacszabályozást, adórendszert, pénzügyi stabilitást és a költségvetési fenntarthatóságot érintő tagállami gazdaságpolitikai intézkedéseket előzetesen egyeztetni kelljen a brüsszeli szervezettel. Erre elsősorban a tagállamok közötti, tovagyűrűző gazdasági hatások elkerülése érdekében lenne szükség.
A szervezet szerdán ismertetett vitaanyagában arról tájékoztatott, hogy olyan kötelező érvényű keretrendszer kidolgozásán dolgozik, amely az euróövezeti államokra vonatkozik. Emellett meg kell találni annak módját is, hogy az euróövezeten kívüli államok is csatlakozhassanak a mechanizmushoz.
A bizottság szerint az olyan országok, amelyek már eleve makrogazdasági kiigazítási programban vesznek részt, mentesülnének az állandó előzetes egyeztetési kötelezettség alól, hiszen a program keretében már elve szigorú ellenőrzés alatt állnak.
Az előzetes reformkontrollt a nagy és kis államokra egyaránt kellene alkalmazni, hiszen “a válság azt mutatta meg, hogy a kisebb államok is képesek gazdasági tovagyűrűző hatásokat létrehozni”.
A javaslat szerint az előzetes ellenőrzés úgy történne, hogy egy ország éves nemzeti reformprogramjában, vagy akár év közben is részleteket közöl a reformterveiről. Erről alkotna véleményt az Európai Bizottság, amely kiterjedne arra, hogy a javasolt intézkedések mennyiben kezelik a szakpolitikai problémákat, illetve mennyiben  javítják az ország versenyképességet és a gazdaságpolitika jövőbeli alkalmazkodóképességét. A bizottság ezen kívül vizsgálná az euróövezeti, illetve egyes esetekben a tágabb, uniós tovagyűrűző hatásokat.
Ezt követően az illetékes szakminiszterek, illetve az euuróövezeti pénzügyminiszterek egyeztetnének a tervekről, és adott esetben módosításokat javasolnának az intézkedési tervekhez. A bizottság leszögezi ugyanakkor, hogy a tagállamok továbbra is teljes felelősséget vállalnának a végső döntésért.
A bizottság második javaslata szerint egyes nemzeti strukturális reformprogramokhoz szolidaritási alapon, a többi tagállam nyújtana pénzügyi támogatást, hogy gyorsabban lehessen végrehajtani a változtatásokat.
A támogatott reformok köre elsősorban az Európai Bizottság által rendszeresen megfogalmazott országspecifikus ajánlásokra terjedne ki, így a versenyképesség javítását, a munkaerőpiac és a termékpiacok hatékonyabb működését célzó intézkedésekre.
A bizottság két elképzelést is felvázol vitairatában, így első körben kizárólag az euróövezeti államok, második körben a közös valuta térségén kívüli, elsősorban az ahhoz csatlakozásra készülő országok  részesülnének a szolidaritási reformalap támogatásából. (MTI)

Scroll To Top