Az EU globális szerepének növeléséről beszéltek volt és jelenlegi uniós biztosok

Az Európai Unió globális szerepe erősítésének lehetőségeiről beszéltek volt és jelenlegi uniós biztosok pénteken Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által rendezett pódiumbeszélgetésen.

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa elmondta: az ő portfóliójához tartozó területeken – a kultúrában, az oktatásban és a sportban – Európa máig meghatározó, ezek az ügyek alkalmasak lehetnek az európai identitás erősítésére, kifelé pedig sikeres exportcikkek lehetnek.
Andor László volt uniós biztos szerint a válság ellenére sok ország ma is mintaként tekint az európai szociális modellre, és ezt ki kellene használni.
Kovács László korábbi EU-biztos azt mondta, nem a közösség gyengítésére kell törekedni, hanem az erősítésére, mert nincs egyetlen európai ország sem, amely önmagában versenyképes lenne például Kínával vagy Indiával.
Navracsics Tibor kijelentette: a válság jelzi, hogy az európai integráció “beért a tagállamok belpolitikájába”, ezért erősek az integrációt ellenző erők is. Eddig sokan arra panaszkodtak, hogy senkit nem érdekel unió, most viszont arra, hogy mindenki az EU-val foglalkozik – mondta. Úgy látja, el kell dönteni, hogyan tovább, és ez a politikai erőkön és a választókon múlik. A válság kezeléséért a Juncker-bizottság megteszi, amit lehet – jegyezte meg.
Kovács László közölte, a válság abból a szempontból jó, hogy sok intézkedést ezért fogadtak el, így például lépéseket tettek a banktitok visszaszorítására. Arra is kitért, hogy az emberek azért is távolodtak el az uniótól, mert a kormányok gyakran a sikereket a magukéként tüntetik fel, a kudarcokért, problémákért viszont Brüsszelt okolják, holott az EU “a tagállamok összessége”, így ha valami nem sikerül, az a tagállamok felelőssége is.
Navracsics Tibor kifejtette: minden biztosi terület fontos, de számít, mennyire elkötelezett egy biztos. A saját feladatköréről azt mondta, hogy ő nem a “főnöke” a tagállamoknak, hanem a 29. miniszter, a tagállamok minisztereivel együttműködve kell elérnie eredményeket, és ez kifejezetten politikai munka. Hozzátette: nem tartja feladatának, hogy tanácsokat adjon az országoknak a hozzá tartozó területeken.
Kovács László szerint Magyarországon sokan hiszik, hogy az a fontos biztosi terület, ahol jelentős szétosztható összegek vannak, pedig ez nem így van, minden portfólió fontos, és mindegyik még fontosabbá tehető, ha jól végzi a munkáját a biztos.
Andor László is egyetértett azzal, hogy minden biztosi pozíció fontos, már csak azért is, mert minden biztos minden területen kifejtheti a véleményt, nem csak azzal kapcsolatban, amelyik hozzá tartozik.
Kovács László felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság nem hoz a tagállamokra nézve kötelező döntéseket, csak javaslatokat, indítványokat dolgoz ki, amelyek az Európai Tanácshoz és az Európai Parlamenthez kerülnek.
Felidézte: Morvai Krisztina, a Jobbik politikusa annak idején azt nyilatkozta, hogy ha a pártja kormányra kerül, őt bíróság elé állítja, mert szerinte biztosként nem megfelelően képviselte a magyar érdekeket. Pedig egy biztosnak a nemzeti érdekek képviseletére nem lehet hivatkoznia, ez ellentétes lenne a biztosi esküvel – mutatott rá Kovács László.
Közölte: amikor a kormány jelöltje lett, kétszeres külügyminiszterként a külkapcsolatok területére számított, és csalódott, amikor nem ezt a portfóliót kapta. Sokak szerint nem jó, hogy minden ország küld egy jelöltet a bizottságba, de nem biztos, hogy van köztük megfelelő ember minden területre – magyarázta.
Andor László elmondta: egy biztos rendszeresen találkozik miniszterekkel, attasékkal, nagykövetekkel, szakértőkkel, és legtöbbször a saját országából származókkal, akik így fontos érdekekre irányíthatják rá a figyelmét. Az európai integráció eredetileg gazdasági közösség volt, ezért gyakran a gazdasági tapasztalat számított a biztosoknál, de már egyre több területet fed le az EU, így másfajta tapasztalat is számít – vélekedett.
Navracsics Tibor arról beszélt, hogy ő politikai szerepet tölt be, hiszen Jean-Claude Juncker politikusi hátterű biztosokat kért a bizottságba, és a tagállamok ilyeneket is küldtek. A biztos véleménye egybeeshet egy tagállam véleményével, de nem igazodhat hozzá – közölte. Hozzáfűzte: ha a magyar kormány álláspontja ellentétes a bizottságéval, neki akkor is a bizottság véleményét kell képviselnie, ami természetes, hiszen őt a bizottságba küldte ki a kormány.
Arról is beszélt, hogy ő eredetileg a bővítési és szomszédságpolitikai területet szerette volna, eleinte úgy tűnt, hogy ezt meg is kapja, és bár végül nem így lett, nem csalódott emiatt.(MTI)

Scroll To Top