Aktívabb közép-európai szerepvállalásra biztatta Washingtont Navracsics Tibor

Aktívabb közép-európai szerepvállalásra és a régió tapasztalatainak bátrabb hasznosítására biztatta kedden az Egyesült Államokat Narvacsics Tibor miniszterelnök-helyettes a washingtoni konzervatív Heritage Foundation intézetben.

“Ha az Egyesült Államok jelenléte csökken a régióban, akkor helyét Oroszország vagy valaki más jelenléte fogja átvenni” – hangsúlyozta Navracsics a Közép-Európa – A nélkülözhetetlen régió címmel megtartott előadásában.
Kifogásolta, hogy a régió “eltűnt az amerikai diplomácia radarernyőjéről”, holott a térség nélkülözhetetlen lenne számára, mert kulcsfontosságú az európai erőegyensúly szempontjából, a Balkán irányában fontos érintkezési felületet jelent, és mert az itteni “sikertörténet” tapasztalatai a világ más régióiban is hasznosíthatók lehetnének.
Navracsics szerint az amerikai-orosz kapcsolatrendszer “újraindításának” következtében is az Egyesült Államok vezető szerepe elenyészőben van a régióban, ezért fennáll a lehetősége annak, hogy Oroszország gazdasági befolyásának erősödését politikai súlyának növekedése is kísérni fogja. Rámutatott ugyanakkor, hogy a térség jószomszédi viszonyra és gazdasági együttműködésre törekszik Moszkvával.
Navracsics Tibor hangoztatta, hogy Európa legkevésbé stabil térsége a Balkán. Mint mondta, a közép-európai országok számos tapasztalatot szereztek a balkáni konfliktusok kezelésében, jól ismerik a régió szokásait és kultúráját, Washington mégsem kíván erre a jártasságra támaszkodni, holott egyedül nem képes kezelni az ottani problémákat.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a közép-európai átalakulás egyedülállóan sikeresnek bizonyult, mert a piacgazdaság bevezetése és stabilizálása mellett kiépült a szilárd demokratikus rendszer is. Mint mondta, ezeket a tapasztalatokat a későbbiekben alkalmazni lehetne Kubában, Észak-Koreában, valamint átalakuló afrikai és ázsiai országokban.
“Az amerikai diplomácia vak, ha nem hasznosítja a közép-európai országok tapasztalatait” – jelentette ki.
Elismerte emellett, hogy Közép-Európának is meg kell változnia ahhoz, hogy komoly partnerként kezeljék, felül kell emelkednie megosztottságain, és meg kell erősíteni a térség országai közötti együttműködést. Ennek jó példájaként említette a visegrádi négyek kooperációját. A V4-csoport jövőjével kapcsolatban Navracsics hangot adott meggyőződésének, hogy az a Benelux-államokhoz hasonló módon fog működni.
A miniszterelnök-helyettes előadása során kiemelte az európai integráció stratégiai fontosságát a közép-európai régió jövőjének szempontjából, és a térségbeli országok szempontjából vívmányként értékelte az uniós tagság elnyerését. Megfogalmazása szerint az új tagállamok számára ez “nem az indulást”, hanem a megérkezést” jelentette, és lehetővé tette, hogy az integráción belül érvényesítsék az érdekeiket.
Elmondta ugyanakkor, hogy noha a jogállamiságnak nincs általánosan elfogadott, összeurópai meghatározása, “problémás” lehet, ha egy ország nem igazítja intézményrendszerét ahhoz az elméleti elképzeléshez, amely az Európai Bizottságnál kialakult.
Kérdésre válaszolva kitért rá, hogy a magyar kormány 2010-ben “súlyos helyzetet örökölt”, amelyet nem lehetett hagyományos eszközökkel kezelni. Elmondta, hogy noha a “magyar kísérlet” bírálatokat váltott ki az unióban, Magyarország és az EU vitája a vége felé közelít, és több magyar megoldást az unió más országaiban is honosítottak.
“A megoldásokat tagállami szinten kell megtalálni” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Ugyancsak kérdésre válaszolva Navracsics Tibor jónak nevezte a magyar kormány és az amerikai befektetők viszonyát. Elismerte, hogy a magyarországi jogi környezet átalakításának első két évében többen panaszkodtak a kiszámíthatóság hiánya miatt, de mint mondta, “stabilizáltuk a helyzetet”.(MTI)

Scroll To Top