A városi boltok gyorsabb ütemben csökkennek a falusiaknál

Öt év alatt 11 ezerrel csökkent a boltok száma, 2020 első félévében 1.580 darabbal. De úgy, hogy a fővárosi boltoknál 12%, a falusiaknál 5% a leépülés aránya. Igaz viszont az is közben, hogy  a falun élők arányához képest ott feleannyi a boltok száma. A nagyáruházak persze a nagytelepüléseken épülnek, de a járványosban egyébként jó a közeli kisbolt.

2020 első félévében a korábbi évekhez hasonló ütemben, 1.580 darabbal csökkent a boltok száma (ez a végeredménye annak, hogy nyitottak és csuktak is be boltok). Egyébként járványos boltos tapasztalat, hogy gyakrabban fordulnak meg a vásárlók a lakhely közeli kisboltban, mint hogy sorban álljanak a nagyáruházban, ha éppen nem nagybevásárlást terveznek.

Az elmúlt években visszatérő kérdés volt, mi lesz a falusi kisboltokkal. Lehetett is számolgatni például a bolt nélküli falvak számát, amiben 2020 első félévében alig volt elmozdulás (egy faluból tűnt el végleg az utolsó bolt):

	2015	2018	2019	2020
boltos település	2.958	2.876	2.866	2.865
bolt nélküli település	197	279	289	290
KSH, települések száma: 3.155

A falu népessége, így vásárlóereje is sokkal kisebb a városokénál, így érthető, hogy nem csak kisebb a boltszám, hanem kisebbek a boltok maguk is. A kereskedés lehetőségeit persze számos tényező formálja, így a népességszám mellett a település gazdasági lehetőségei, iparosodottsága, szolgáltatásnyújtások lehetőségei, idegenforgalmi adottságok, közlekedési viszonyok, ingázás, vagy éppen a határközeliség, még egy kisboltnál is.

De hát végül falun nem csak kevesebb és kisebb a bolt, hanem a lakosságszámhoz képest is elmaradásban vannak a számukat tekintve, éppen az előbbiek miatt:

	lakosság	boltszám	arányok
			lakosság	boltszám
főváros	1,8 millió	26.822	18%	21%
város	5,1 millió	77.371	52%	62%
község	2,9 millió	21.224	30%	17%
összesen	9,8 millió	125.417	100%	100%
KSH, 2020 június 30-i adatsor, lakosság: millió fő, boltszám: darab

A kereskedelmi hálózat átformálódásának csak egyik ága a boltok számának csökkenése, hiszen épültek nagyobb alapterületű áruházak, tegyük hozzá, a nagyobb településeken. Mindennek egyik következménye, hogy a fővárosban a legnagyobb ütemű a boltszám csökkenése. De ez nem azt jelenti, hogy romlottak a vásárlási körülmények, hanem azt, hogy a kisebb boltokat az elmúlt évtizedekben a nagyobb alapterületűek váltották fel. És a döntő szót a vásárló mondja ki, amit persze például a plázastop, vagy éppen helyi építési szabályok is terelgetnek.

A járványhatások pedig a második félévet követően erősebbek lesznek a boltszám változásában az első félévinél.

És a jelenlegi mérleg:

	2016	2017	2018	2019	2020	2020/2016
						darab	arány
főváros	30.590	29.409	28.302	27.421	26.822	-3.768	-12,3%
városok	83.512	81.116	79.389	78.236	77.371	-6.141	-7,4%
községek	22.318	21.983	21.529	21.340	21.224	-1.094	-4,9%
összesen	136.420	132.508	129.220	126.997	125.417	-11.003	-8,1%
KSH, december 31-i adatok, 2020: június 30.

(blokkk.com,)