A szíriai konfliktus krónikája – Erőszak, lefejezések, migránsáradat

2011. március 15 – a KEZDET: Az „arab tavasz”
Az öt éve kezdődött konfliktusban becslések szerint 370 ezernél többen vesztették életüket, a szíriai lakosság több mint fele, 14 millió ember kényszerült otthona elhagyására, közülük hat millióan az ország határain kívül, sokan Európában kerestek menedéket.

Az Egyesült Államok és Oroszország közös megállapodásának értelmében február 27-én lép hatályba a szíriai tűzszünet. A fegyvernyugvás nem vonatkozik az Iszlám Állam dzsihadista szervezetre, illetve az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz köthető an-Núszra Frontra sem. Az öt éve kezdődött konfliktusban becslések szerint 370 ezernél többen vesztették életüket, a szíriai lakosság több mint fele, 14 millió ember kényszerült otthona elhagyására, közülük hat millióan az ország határain kívül, sokan Európában kerestek menedéket.

2011. március 15. – Az „arab tavasz” idején nagyobb demokráciát követelő tüntetések kezdődtek. A rendfenntartók több alkalommal a tömegbe lőttek, de miután a megmozdulások nem maradtak abba, Bassár el-Aszad elnök a hónap végén feloldotta a 48 éve érvényben lévő szükségállapotot.
2011. április 29. – Az amerikai kormányzat, majd május 9-én az Európai Unió is szankciókat vezetett be a szíriai rezsim ellen, ezeket a későbbiekben egyre szigorították.
2011. június 12. – Miután a lázadók első alkalommal foglaltak el egy egész várost, a hadsereg hadműveleteket kezdett az ország északnyugati részén, ahonnan néhány nap alatt tízezren menekültek Törökországba.
2011. augusztus 28. – Barack Obama amerikai elnök első ízben szólította fel lemondásra a szíriai elnököt. Oroszország és Kína októberben, majd 2012-ben még két alkalommal megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának Szíriát elítélő határozati javaslatát.
2011. október 2. – Isztambulban megalakult a jelentősebb ellenzéki szervezeteket tömörítő Szíriai Nemzeti Tanács (SZNT).
2011. november 2. – Az Arab Liga megállapodást kötött a szíriai kormánnyal az erőszak befejezéséről. Miután Damaszkusz nem tartotta be az egyezséget, november 12-én az Arab Liga addig példátlan módon felfüggesztette Szíria tagságát. Az év végére az Aszad elleni felkelés polgárháborúba torkollott.

2012. február 26. – Erőszak és az ellenzék bojkottja közepette rendezett népszavazáson a választók jóváhagyták Szíria új alkotmányát.
2012. március 27. – A damaszkuszi kormány is elfogadta a Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, a világszervezet és az Arab Liga különmegbízottja által kidolgozott, a BT által jóváhagyott hatpontos béketervet, amely azonnali tűzszünetet, a kormány és az ellenzék között tárgyalásokat javasolt. Az április 12-én életbe lépett tűzszünet néhány óra alatt összeomlott.
2012. május 7. – Ellenzéki bojkott mellett rendezték meg a fél évszázad óta első „többpárti” választásokat Szíriában, amelyeken az Aszadhoz közeli pártok győztek.
2012. június 30. – Genfben a Szíriáért Akciócsoport (Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Kína, Egyesült Királyság, Törökország, Irak, Kuvait, Katar és az Európai Unió) megállapodott a szíriai átmenet alapelveiről, de ezek eltérő értelmezése miatt a megállapodás nem lépett érvénybe.
2012. július 18. – A damaszkuszi nemzetbiztonsági hivatal épületében pokolgép robbant, a merénylet áldozata lett többek között a védelmi miniszter és Aszad elnök sógora.
2012. november 11. – A szíriai ellenzéki szervezetek a katari Dohában létrehozták a Szíriai Nemzeti Koalíciót, amelyet az EU és az Egyesült Államok is a szíriai nép legitim képviselőjének ismert el.
2013. június 14. – Barack Obama amerikai elnök a Bassár el-Aszad rendszere ellen harcoló szíriai felkelőknek nyújtandó katonai támogatás mellett döntött, miután a polgárháborúban a kormányhadsereg került fölénybe.
2013. augusztus 21. – A szíriai ellenzék állítása szerint a kormányhadsereg mérges gázzal hajtott végre légitámadást Damaszkusz a felkelők kezén lévő külvárosában. Az ENSZ a helyszínen vizsgálódó szakértői szeptember 16-i jelentésükben megállapították, hogy valóban szaringázt vetettek be, az amerikai hírszerzés szerint a gáztámadás legalább 1429 ember életét oltotta ki. A vegyi fegyverek bevetése miatt Barack Obama amerikai elnök kilátásba helyezte a katonai beavatkozást, amit szeptember 4-én az amerikai szenátus külügyi bizottsága jóváhagyott.
2013. szeptember 10. – A szíriai kormány hivatalosan is elfogadta azt az orosz javaslatot, hogy helyezze nemzetközi felügyelet alá vegyifegyver-arzenálját. Szeptember 14-én az Egyesült Államok és Oroszország keretmegállapodást fogadott el a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséről, ezzel elhárult a közvetlen amerikai katonai csapás veszélye. Szeptember 27-én az ENSZ BT határozatot fogadott el a szíriai vegyi fegyverek kötelező megsemmisítéséről – ez volt az első, jogilag kötelező érvényű BT-dokumentum Szíriáról a fegyveres konfliktus kirobbanása óta. Szíria október 14-én csatlakozott a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezethez (OPCW), a vegyi fegyverek legveszélyesebb összetevőinek semlegesítése 2014 nyarára megtörtént.
2013. november 22. – Iszlám Front néven egyesült a Bassár el-Aszad elnök rendszerének megdöntéséért harcoló hat legnagyobb iszlamista szíriai felkelőcsoport. A szervezet nem csupán Aszad legyőzését, hanem egy iszlám állam megalapítását is céljául tűzte ki.

2014. január – Az Irakban alakult, az Al-Kaida iszlamista terrorszervezettől elszakadt szélsőséges dzsihadista Iszlám Állam egyre nagyobb sikereket ért el Szíriában. Júniusra már az ország területének harmadát ellenőrizték, és kikiáltották a szunnita kalifátust. Igen erős pozíciókra tett szert az al-Kaida szíriai szárnya, az An-Núszra Front is.
2014. január 22-február 15. – Genfben az első közvetlen tárgyalások folytak az Egyesült Államok által támogatott szíriai ellenzék képviselői és az Oroszország támogatását élvező szíriai kormányzat képviselői között. Az egyeztetések eredménytelenül zárultak.
2014. június 3. – A polgárháború sújtotta Szíria a kormány által uralt területein elnökválasztást rendeztek, amelyet a hivatalban lévő Bassár el-Aszad nyert meg.
2014. szeptember 11. – Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok egy nemzetközi koalíció élén légicsapásokat kezd az Iszlám Állam szélsőséges iszlamista terrorszervezet szíriai állásai ellen. A bombázások szeptember 23-án kezdődtek.
2015. január 26. – Az amerikai vezetésű terrorellenes koalíció légiereje által támogatott kurd harcosok a szíriai-török határon fekvő Kobani városánál megállították az Iszlám Állam előrenyomulását.
2015. július 24. – Törökország lehetővé tette összes légi támaszpontjának használatát az Iszlám Állam ellen harcoló nemzetközi koalíció számára, a légicsapásokba augusztus végétől török, szeptember végétől francia, majd decemberben brit és német gépek is bekapcsolódtak.
2015. szeptember 30. – Oroszország is légicsapásokat kezdett Szíriában. Az ottani ellenzék, a Nyugat, illetve Szaúd-Arábia és Törökország is azzal vádolja Moszkvát, hogy harci gépei nem csak az iszlám Állam, hanem a Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ellen harcoló lázadók állásait és civil célpontokat is bombáznak, hozzájárulva a válság súlyosbodásához és a menekülthullám erősödéséhez.
2015. október 29-30. – Egy hónappal azután, hogy Moszkva légicsapásokat kezdett Szíriában, 17 ország, köztük Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország és – a szíriai rendezési kísérletek során első alkalommal – Irán képviselői Bécsben vitatták meg a politikai megoldás lehetőségeit. A szíriai felek nem vettek részt a tárgyalásokon. A nagyhatalmak újabb, november 14-i bécsi találkozójukon megegyeztek a politikai rendezés ütemtervében (még 2015-ben tárgyalásokat kezdenének, fél éven belül átmeneti kormány alakulna, másfél éven belül választásokat tartanának), de ellentéteik fennmaradtak Bassár al-Aszad elnök politikai sorsát illetően.
2015. december 10. – A szíriai ellenzék fontosabb politikai csoportjai és katonai alakulatai Rijádban bejelentették, hogy megegyeztek a kormánnyal a béketárgyalások folytatásáról.
2015. december 18. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadott határozata megerősítette a nagyhatalmak által a megbékélésre kidolgozott ütemtervet. A határozat felkérte a világszervezetet, hogy hívja össze a szíriai kormányt és ellenzékét hivatalos tárgyalásokra, tűzszünetet írtak elő, amint a szíriai kormányzat és ellenfelei megteszik a politikai átmenethez vezető kezdő lépéseket, hat hónapon belül átmeneti kormány felállítását, tizennyolc hónapon belül választások megtartását irányozták elő.
2016. január 29.– Megkezdődtek a béketárgyalások Genfben az ENSZ közvetítésével, de ezeket február 3-án az orosz légierő által támogatott kormányerők nagyszabású offenzívája miatt három hétre felfüggesztették.
2016. február 12. – A müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián a nagyhatalmak megállapodtak az ellenségeskedések leállításáról a szíriai kormányerők és a mérsékelt ellenzék között. Az Egyesült Államok és Oroszország február 22-i közös megállapodása értelmében a tűzszünet február 27-én lép hatályba. A damaszkuszi kormány és az ellenzék fő erejét jelentő Tárgyalási Főbizottság (HMC) is jelezte, hogy elfogadják a tűzszüneti megállapodást. Bassár al-Aszad elnök február 22-én parlamenti választásokat írt ki áprilisra.(MTI)

Link: 

SZÍRIAI POLGÁRHÁBORÚ – KIVEL IS NÉZZ FARKASSZEMET AMERIKA: BASSÁR EL-ASZAD