Beletúrtunk a boltzáras tilosba. A szemfényvesztő átvevőpontos áruházak szaporodnak. Pedig parkolóban, bolt előtt az utcán, raktár udvarán is legfeljebb pattogatott kukoricát kaphat a vásárló. És egyre szélesebb körben üti fel a fejét a boltos világban a „ha a másik kinyithat, akkor én miért nem” című módi. Polgáron 9 virágbolt mellett 43 ruhás van.
Csak szemezgettünk, és véletlenszerűen, hogy az Alza.hu mellett melyik iparcikkes webáruház engedte tovább, vagy indította újra az átvevőpontos áruátvételt az online rendelést követően, a március 8-tól beléptetett boltzár után. Például a Jysk az árukiadási területen, a Decathlon az áruházak bejárata előtt, vagy parkolóban, az Extreme Digital a budapesti Ezred utcai kültéri átvevőponton.
A március 8-tól indított iparcikkes boltzár azért keservesebb, mint a korábbi, mert az elmúlt hónapokban nem tudták magukat utolérni a boltosok az áprilisi-májusi nagy zuhanás után, így a veszteségek csak gyarapodtak és lesznek még nagyobbak azoknál, akik már nem húzhatják fel a redőnyt. Az elkeseredés, a kétségbeesés és a kerülő utak keresgélése érthető, de nem mindegy, hogy ez hova vezethet. És hát a harmadik hullám is keservesebb, mint a korábbiak. De hát alapvető kérdés mindig, mi a jogalkotó szándéka. Most az, hogy minél kevesebbet mozduljunk ki otthonról, amin nehéz vitatkozni. De átvevőpontra mehetünk akkor?
A szigorításáról szóló kormányrendelet egyértelmű, ismételjük. A Napi.hu beszámolója szerint ugyanakkor az Alza.hu bemutatótermét ellenőrizte a rendőrség és nyilatkozatuk szerint „teljesen helyénvalónak ítélték a nyitvatartást”, a „telephely immár csak csomagátvevőpontként üzemel”.
A jogalkotást követően az ellenőrző hatóság dolga eljárni. Mindezek alapján azonban más bezárt üzlet is átadhatná a neten rendelt portékát, némi polc- és pulttologatás árán, akár az üzlet területén is, bemutatóteremként, vagy átvevőpontként, például a vevőszolgálat feliratot átcímkézve. De ez nyilván nem a legszerencsésebb eljárás.
Az Alza saját elhatározása alapján bemutatóteremnek nevezi az épületrészét, ami, mint kiderült, a kereskedelmi hatóság nyilvántartásában üzlet megnevezéssel szerepel. Más nem is lehetne.
Ha egy csomagküldő vállalkozás az átvevőpontot az üzlet területén kívül szervezi meg, akkor a kereskedelmi törvényben meghatározott üzleten kívüli kereskedési formák jöhetnek számításba. Az online rendelt áru átadása is ugyanis része a kereskedelmi tevékenységnek. És minden kereskedelmi tevékenységet, azoknak pedig az összes színterét be kell jelenteni a jegyzőnek. Egy webáruháznak például azt is, milyen földrajzi területekre vállal, vagy szervez kiszállítást.
És akkor mi is az a parkoló? Vagy a raktár előtti udvar? Hát nem üzlet, üzletrész, az kiesik, hanem az építési jog szerint építmény. Tehát üzleten kívül terület. És akkor visszalépve a kereskedelmi jogba, mely szerint a közterületi értékesítés a közterületen – ami lehet egy bolt bejárata előtti járdaszakasz -, valamint közforgalom számára nyitva álló helyen – ilyen a parkoló – végzett kiskereskedelmi tevékenység. És ha egy boltos megnyitja a raktár udvarát a vásárlók előtt, például átvevőpontos értékesítésre, akkor a megnyitás pillanatától az is közforgalom előtt nyitva álló helynek számít, mint a parkoló.
Létezik egy további szabály is, ha valaki a bejáraton nyújtaná ki átadásra az előre megrendelt terméket: a kereskedő az üzlete homlokzatával érintkező területen az üzletben való forgalmazás szabályai szerint – a terület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása birtokában – forgalmazhatja az üzletben jogszerűen forgalmazott, a bejelentésben vagy a működési engedélyben meghatározott termékeket. Nos, erről csak annyit, hogy „az üzletben való forgalmazás szabályai szerint”. Tehát ha az üzlet zárva, akkor előtte sem lehet kereskedni, vagy éppen a megrendelt árut kiadni.
Na és ha telefonon rendel a vásárló valamit?
Ez is csomagküldő szolgáltatás, aminél a hangsúly azon van, hogy nem megy a vásárló a boltba, hanem csak egy kommunikációs eszközön keresztül rendel. Postán is elküldhet egy cetlit, hajdanán létezett is ilyen értékesítési módi.
WC papírt a kirakatba?
Profilt váltani lehet, de azt igazából végig is kell csinálni. A kezdeti módi az volt a bezárt boltosok körében a napokban, hogy egy-két jellemezően drogériás holmit felvettek a kínálatukba, de inkább csak a példa kedvéért, például kézfertőtlenítőt, háztartási papíráruból egy-két darabot, vagy például nagy sláger volt ebben a körben is a maszk, és akkor úgy gondolták, mehet tovább a bolt. Ami persze zömében sok más olyan holmit árult, mely alapján zárva kellene lennie.
De sajnos ez nem ilyen egyszerű. Már rámutattunk arra, hogy a bolt a saját piacán, eladásaiban döntő, jellemző részt is kell képeznie egy engedélyezett termékkörnek, akkor lehet nyitva. Nagyon egyszerű példával cipőboltból is lehet drogériát, vagy gyógycipő boltot csinálni.
A gyermek és kismama holmikat árusító Brendon csak így járhatott el, amikor a hivatkozásuk szerint a Törzs útmutatásai alapján újranyitottak. Közösségi oldalukon egyébként az újranyitást közlő bejegyzést követő első hozzászólás az volt, hogy „Az én kis utcára nyíló baba és gyermekcipőboltom zárva kell tartani”.
Virágozzanak Polgár virágboltjai
Polgáron a polgármester bejelentette március 8-án, hogy polgármesteri döntéssel engedélyezik a virágboltok működését, a közösségi oldalon található bejelentés szerint (ennek más nyomát egyébként nem leltük, például jogtárban, de ennek nincs is jelentősége, hiszen a magyar jogrend szerint a magasabb szintű jogszabály az erősebb). Úgy egyébként a KSH legutóbbi kimutatása szerint Polgár városában 7 darab virágbolt és kertészeti szaküzlet van. Az összes boltszám 139 darab (nagykereskedelmi raktárakkal együtt). De hát ruházati boltból is például 43 egységnek kellett bezárnia, és még másoknak is, például a használtcikk, vagy sportszerboltoknak is.