Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
A tendenciák szerint a hazai ingatlanpiacon a használt lakások szegmense lényegesen lassabb tempót diktál, mint 2-3 évvel ezelőtt. Az itt tapasztalható átlagárak nem egyszerűen stagnálnak, hanem kismértékben visszaestek az ország egyes részein. Ezzel párhuzamosan a forgalom is átalakult: Budapesten, Pest megyében, valamint az ország nyugati részén csökkent az adásvételek száma. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy az átlagárak elérték a fizetőképes kereslet számára a határt.
Elveszni látszik a remény
Az újlakás szegmensben érdekeltek bizakodva várták a kormány kedvezményes áfára vonatkozó döntését. Azt remélték, hogy az 5%-os kulcsot mégis meghosszabbítják. A pénzügyminiszter nemrég tett kijelentésével azonban ez a remény szertefoszlott.
A nyilatkozatában ugyanis elmondta, hogy ezt erre a 3 éves periódusra vállalták, és mindenkit arra biztat, hogy aki szeretne, minél előbb éljen a lehetőséggel. A szereplők tisztában vannak azzal, hogy az adókedvezmény megszűnése komoly hatással lesz a fejlesztésekre, az építésekre és az új lakások részleteire.
Ez alapján a következő másfél évben a kiadott építési engedélyek, illetve az átadott lakások számának növekedése várható. Az engedélyeket valószínűleg az idei év végéig fogják nagyobb volumenben igényelni, mert fontos, hogy a projekteket 2019 év végéig befejezzék.
Van olcsó megyeszékhely?
A magyar ingatlanpiac említésekor vétek lenne a fővárosra korlátozódni. Érdemes megnézni a megyeszékhelyek helyzetét, hiszen az utóbbi években ezeken a területeken is megindult a felzárkózás. Az idén országosan mutatkozó 3%-os átlagos áremelkedés bizonyos területeken csökkenést, a legtöbb nagyvárosban azonban – Kecskemét, Debrecen, Miskolc, Szekszárd, Veszprém – továbbra is növekedést takar.
Az ingatlanok átlagárainak változása az ország egyes vidéki nagyvárosaiban 2018. január és május között
A százalékok inkább az egyes területek népszerűségére utalnak, de aki aktívan van jelen az ingatlanpiacon, az elsősorban az átlagárakra kíváncsi. Ezt a pontos elhelyezkedés mellett az ingatlan típusa befolyásolja.
A családi házak átlagárai egyes vidéki nagyvárosokban (Ft/m2, 2018. májusi adatok alapján)
A családi házak esetén a listát – nem meglepő módon – a főváros vezeti közel 400 ezer Ft/m2 átlagárral, amit 15-27%-kal elmaradva a Sopron, majd Veszprém és Kecskemét követ. A 200-250 ezer forintos négyzetméterárakkal Szeged, Pécs, illetve Debrecen a középmezőnyben helyezkedik el, míg a lista végén helyet foglaló Szekszárd, Miskolc és Szolnok átlagárai kedvezőnek számítanak.
A lakások átlagárai az ország egyes vidéki nagyvárosaiban (Ft/m2, 2018. májusi adatok alapján)
Hasonló eltérések figyelhetők meg a vidéki nagyvárosok lakáspiacán is, de ebben az esetben magasabb átlagos négyzetméterenkénti árakkal kalkulálhatunk. A kiemelt városok közül a Szekszárdon meghirdetett lakásokon belül a téglaépítésűek kedvező áron érhetőek el, a paneleknél azonban a középmezőnyhöz képest valamivel magasabb árszinttel számolhatunk. A rangsor dobogós helyein itt is Budapest, majd Sopron és Veszprém áll.
Nem minden típus talál könnyen az új gazdájára
A lakáspiac fellendülése nem jelenti azt, hogy minden eladható. Sőt, vannak olyan ingatlantípusok, amelyek nehezen vagy egyáltalán nem találnak gazdára. Tipikusan ilyenek a nagy alapterületű családi házak, amelyeknél nemcsak a felújítással, hanem a fenntartással kapcsolatos jelentős költségvonzattal is számolniuk kell az érdeklődőknek.
A 200-300 négyzetméteres magánházak általában azért kerülnek eladósorba, mert a gyerekek felnőnek, és kiröppennek a családi fészekből. Érthető módon ilyenkor a szülők úgy érzik, a ház kong az ürességtől, és nincs szükségük az indokolatlanul nagy élettérre, ezért a meghirdetés mellett döntenek – ebben az esetben kényesen kell ügyelni az árazásra.
Forrás: ingatlannet.hu