A helyi iparűzési adó, rövidítve gyakran IPA vagy HIPA a nevéből is sejthető módon nem egy központilag kivetett adónem. Ennek megfelelően településenként eltérő szabályozása van. Szerencsére a rendszer maga nem túl bonyolult, azonban a kellemetlenségek elkerülése végett érdemes minél alaposabban megismerni, ezért cikkünkben körül járjuk a legfontosabb kérdéseket a helyi iparűzési adóval kapcsolatban.
Az önkormányzatok legfontosabb forrása
A helyi iparűzési adó (HIPA vagy IPA) sok esetben az önkormányzatok egyik, ha nem a legfontosabb bevételi forrása. A vállalkozók számára adóterhei közül az egyik legalacsonyabb, mégis több száz vagy akár több ezer vállalkozás, pláne óriásvállalatok jelentős mértékben hozzá tudnak járulni egy település költségvetéséhez.
A helyi iparűzési adó mértékének megállapítását tehát az önkormányzatok végzik, nem túl nagy mozgástérrel a vállalkozások bevételének 0% és 2% közötti értékét kérhetik el éves szinten. Bár a fentiek alapján ellentmondásosnak tűnik vannak olyan települések, ahol a helyi iparűzési adó 0%, az így kieső pénzt az önkormányzat más módon szokta pótolni.
A covid járvány idején volt egy időszak, amikor a kormány 1%-ban maximalizálta az iparűzési adó kivethető mértékét azonban 2023 óta megint a régi rendszer él, a maximális adókulcs tehát 2%.
Mennyit kell befizetni?
Kétféleképpen lehet megállapítani, hogy egy vállalkozónak mennyit kell fizetnie. A helyi iparűzési adó kiszámításának egyik módja, amikor a vállalkozás nettó árbevételét vesszük alapul. Ezt úgy kapjuk meg, hogy a bevételből levonjuk a beszerzési-, működési-, anyag- és személyi költségeket, majd az így kapott adóalap 0 és 2% közötti értéke lesz a helyi iparűzési adó mértéke.
A másik lehetőség, hogy úgynevezett egyszerűsített adóalapot állapítunk meg. Erre 2023 január elsejétől van lehetőség és a 25 millió forintos éves nettó árbevétel alatt maradó kisvállalkozók valamint a 120 millió forintos nettó árbevételt el nem érő átalányadózók élhetnek vele.
Ennek során három árbevétel sávot állapít meg a jogszabály:
- 12 millió forint árbevétel alatt az adóalap a székhely és a telephely között megosztva 2,5-2,5 millió forint;
- 12 és 18 millió forint árbevétel között 6-6 millió forint;
- 18 és 25 millió forint között pedig 8,5-8-5 millió forint.
Hová kell befizetni a helyi iparűzési adót?
Az IPA befizetését az önkormányzatok részére kell megtenni, ehhez minden fontos információt megtalálhatunk a települések honlapján. Előfordulhat azonban, hogy a vállalt több városban is működik, például a telephely az egyik, a székhely pedig egy másik városban található.
Amennyiben ez a két cím, két különböző település hatósága alá esik, akkor a helyi iparűzési adót meg kell osztani a két önkormányzat között. Értelemszerűen, amennyiben eltérő szabályozás van érvényben a két településen, úgy eltérő lesz a két helyre befizetendő adó mértéke is.
Az adóterhek optimalizálása
A regionális eltérések miatt előfordulhat, hogy egyik településen olcsóbb a vállalkozás üzemeltetése, mint egy másikon. Emiatt, illetve azon helyzetek esetén, ahol több települése szabályozását is figyelembe kell venni (mert nem csak egy helyen érintett a vállalkozás a már fent részletezett okok miatt) érdemes szakértőket bevonni.
A megfelelő segítség lehetővé teszi, hogy hosszú távon optimalizáljuk a költségeinket. A kedvezmények és lehetőségek megfelelő kihasználása terén pedig nagy segítség lehet egy könyvelő vagy adótanácsadó tapasztalata, tudása. A székhelyszolgáltatással pedig lehetővé válik, hogy lényegében tetszés szerinti városba jelentsük be a vállalkozásunkat, amivel ki tudjuk használni az eltérő szabályozások nyújtotta lehetőségeket.