A családi vállalatok tulajdonosai az öröklétben hisznek

Nem könnyű betartani azt a szabályt, amely szerint úgy kell vezetni a családi vállalatot, hogy az bármikor alkalmas legyen a tulajdonos kilépésére. Már csak azért sem, mert a tapasztalatok alapján a hazai cégtulajdonosok úgy gondolják, örökké fognak élni, így nem foglalkoznak időben a vállalati vagyontervezéssel. Holott, a vagyontervezés és -strukturálás nem csak a generációváltáskor lehet életmentő a családi vállalatok számára, de a piaci környezet változását és a gazdasági kockázatokat is kiszámíthatóbbá teszi – hangzott el a K&H-ban szervezett családi vállalatok klubon.

Hat évvel ezelőtt a hazai családi vállalatok még csak kis részénél (13%) kezdődött el a generációváltás, miközben 50%-uk úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkezendő 5 évben, azaz 2017-ig bezárólag válik aktuálissá számukra. A cégvezetők jelentős hányada (48,5%) abban egyetértett, hogy az utódlást követően a cég tulajdonjoga és a vezetés is családon belül marad[1]. „Egy sikeres családi vállalat esetében elkerülhetetlen a vagyon felhalmozódása, amelynek megőrzése, további gyarapítása, de legfőképpen átörökítése átgondolt és tudatos tervezést igényel. Egy előre megfogalmazott írásos utódlási tervvel – amelynek megfelelő kiegészítője lehet a vagyontervezés és -strukturálás – sikerrel lehet zárni ezt az igen sérülékeny időszakot, amely akár több évig is elhúzódhat” – mondta el Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok szakértője.

Örökké élünk – legalábbis ezt hiszik a tulajdonosok

Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary vezérigazgatója a szakmai találkozón rámutatott arra, hogy a vállalati vagyontervezés alapját az adja, hogy milyen időtávra kell beosztani a rendelkezésre álló vagyont. „Tapasztalataink szerint a családi vállalatok jelenlegi vezetői úgy gondolják, bőven van még idejük a vagyon átörökítésére, ezért nem kezdenek el megfelelő időben foglalkozni a vagyontervezéssel. Sajnos azonban el kell fogadnunk azt a tényt, hogy az időnk véges. A KSH statisztikája szerint tavaly a férfiak esetében 72,4 év, a nőknél pedig 79 év volt a születéskor várható élettartam Magyarországon. Ha ezzel tisztában vagyunk, lényegesen leegyszerűsödik, hogy mennyi időre kell beosztani a céges vagyont, és várhatóan mikor kerül sor annak átörökítésére.”

A vállalat igényeire szabott, hosszú távon is hatékony vagyonszerkezet kialakítása és fenntartása ellenállóvá teszi a cégeket a belső és külső veszélyekkel szemben. „A jól átgondolt vagyonstruktúra nem csak a generációváltást vagy – utód híján – a menedzsmentnek történő átadást teheti kiszámíthatóbbá, de a piaci környezet változásakor, egy erős versenytárs megjelenésekor vagy a jelentős gazdasági kockázatok, például egy válság kitörésekor is életmentő lehet a cég számára. Általános szabály tehát, hogy úgy kell vezetni a családi céget, hogy az bármelyik pillanatban alkalmas legyen a kilépésre, függetlenül a cégtulajdonos korától” – hívta fel a figyelmet Kalocsai Zsolt.

A K&H Csoport

Az ország egyik vezető és országosan több mint 4000 munkatársat foglalkoztató pénzintézeteként a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 206 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 2200 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet.

K&H Bank

III. negyedévének végén:

saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 286 milliárd forint

mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 3 133 milliárd forint

adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 45,1 milliárd forint

K&H Biztosító

III. negyedévének végén:

saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 12,6 milliárd forint

mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 168,6 milliárd forint

biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 4,2 milliárd forint

adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 3,2 milliárd forint

[1] Csákné Filep Judit: Családi vállalkozások – Fókuszban az utódlás, PH.D. értekezés, Budapest 2012