Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
2020-ban a 2019-es 700 milliárd feletti vásárlásokról 900 milliárd forint környékére léphetnek a webáruházak. Tíz év alatt hússzoros a növekedés. Van még tere a webáruházaknak, hiszen nemzetközi összevetésben sokkal kevesebben vásárolunk webáruházból, mint az uniós átlag. Van, akik között utolsók vagyunk. Egyébként a nagyobb jövedelműek és a fiatalok jobban nyomják a webvásárlást.
A webáruházi költekezés eddigi 30% feletti növekedési üteménél azért óvatosabban, kisebb megugrással számolva a webköltekezés értéke 2020-ban elérheti és túl is lépheti a 900 milliárd forintot. Ezzel 2010-2020 között hússzorosára ugrik a webáruházi költekezés. A családi jövedelmek továbbra is jelentős ütemben fognak emelkedni, a digitalizáció pedig megadja a további teches hátterét is.
De hát netes vásárlásban van mit pótolni
2018-ban az uniós lakosság 60, míg a hazai lakosság 41%-a vásárolt magáncélból az interneten. A tagállamok közül Dánia (84%) és az Egyesült Királyság (83%) lakosai a legaktívabb internetes vásárlók. Magyarország a rangsor 21. helyén foglalt helyet Litvánia (43%) után és Portugália (37%) előtt (a statisztikusok nemrégiben tették közzé a 2018-as adatokat, és feltehetően lényeges elmozdulás nem volt azóta a kiemelt irányzatokban).
2018-ban a visegrádi országokban a 12 hónapon belül interneten vásárlók aránya 50% volt, 10 százalékponttal elmaradva a közösségi átlagtól. A V4-ek között Csehország és Szlovákia volt a rangsor élén egyaránt 59%-kal, őket követte Lengyelország 48%-kal, míg hazánk a negyedik helyen állt a maga 41%-ával. Ez annyi, mint közöttük az utolsó.
A hazai lakosság körében előbbiekkel együtt egyre népszerűbb az interneten keresztüli vásárlás. 2018-ban az utolsó vásárlás időpontja szerint az éven belüli internetezők 52%-a vásárolt a felvételt megelőző egy éven belül online, arányuk 2017-hez képest 3,2, míg 2010-hez képest 24 százalékponttal emelkedett. 2018-ban az éven belüli vásárlók között a férfiak képviselték a magasabb, 53%-os részarányt. Az éven belüli online vásárlók 70%-a 3 hónapon belül rendelt az interneten. A gyakori vásárlók döntő hányada (45%) 1–2 alkalommal, további 37%-a 3–5 alkalommal rendelt a világhálón keresztül.
2018-ban a rendelt termékek típusa szerint a vásárlók a legnagyobb arányban (17%) ruházati és sportfelszereléseket, szórakoztató elektronikai (13%) és háztartási eszközöket (11%) rendeltek online. A hazai internetes vásárlók szolgáltatásokra irányuló megrendeléseiből a jegyvásárlás (színház, sportesemény) 9,9%-ot, a szállásfoglaláshoz (üdülés) és egyéb utazási előkészületekhez kapcsolódó szolgáltatások együtt 14%-ot tettek ki. A legkisebb arányban távoktatási anyagokat (1,4%) és gyógyszereket (1,7%) rendeltek.
2020: 900 milliárd webköltekezés
Most éppen azzal lehet számolni 2020-ra előre tekintve, hogy a webáruházi piac (a bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukörben, élelmiszerekből, iparcikkekből) elérheti és túl is lépheti a 900 milliárd forintos határt, az eddig mutatott képhez képest azért visszafogottabb növekedési ütem mellett:
| 2010 | 2015 | 2018 | 2019
előzetes |
2020 várható | |
| webáruházak | 46 | 235 | 543 | 715-725 | 890-900 |
| boltos kisker | 7.479 | 9.016 | 11.227 | 12.220-12.230 | 13.100-13.120 |
| részesedés | 0,6% | 2,6% | 4,8% | 5,8-5,9% | 6,8-6,9% |
| KSH, érték: milliárd forint, boltos kisker: teljes bolti kiskereskedelem értéke | |||||
Net az van hozzá
A statisztika adatai azt mutatják, hogy a magyarországi háztartások 83%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel. Az Európai Unió tagországaiban az internettel rendelkező háztartások aránya átlagosan 89%.
Az EU lakosságának átlagosan 85%-a tartozik a gyakori internethasználók körébe, míg a Magyarországon a 16–74 éves lakosság körében a gyakori (3 hónapon belüli) internetezők aránya 76% volt. Jelentősen meghaladja az EU átlagát a lakosság közösségi háló használata, valamint a videóhívások indítása.
2018 végén országosan ezer lakosra összesen 1017 internet-előfizetés jutott (mobilinternettel együtt), 37-tel több, mint egy évvel korábban. Mobilinternet nélkül a helyhez kötött előfizetések száma 318-at tett ki. Az ezer lakosra jutó helyhez kötött internet-előfizetések száma 2018 végén Budapesten volt a legtöbb (434), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkevesebb (182).
A háztartások havi nettó jövedelmének nagysága szoros összefüggésben áll a rendelkezésükre álló szélessávú internetkapcsolattal. 2018-ban növekedett az internettel rendelkező háztartások száma, ezen belül nagyobb mértékben bővült a legmagasabb jövedelmi csoportba tartozóké.
2018-ban a világháló eléréséhez mobiltelefont használók aránya 58, míg a hordozható számítógépeké 35% volt. Mindkét eszközcsoport esetében az átlagot jóval nagyobb arányban meghaladta a három legfiatalabb korosztály eszközhasználati aránya, különösen a 16–24 éveseké volt magas (86 és 49%).
2018-ban a gyakori internethasználatban jelentős, 15 százalékpontos területi különbség tapasztalható a legmagasabb és a legalacsonyabb aránnyal – Budapest (85%) és Dél-Alföld (70%) – rendelkező régiók között. 2018-ban a tényleges internetezők 90%-a napi rendszerességgel csatlakozott a világhálóra. Ezt jelentős mértékben meghaladja a 16–24 éves fiatalok és a 25–34 évesek aránya (98, illetve 96%), számukra az internet mindennapos használata gyakorlatilag már a napi rutin részévé vált.
