Megnéztük milyen tényezők hatnak idén a forintra, első sorban a dollárral szembeni árfolyamra koncentrálva. A magyar eszközök sérülékenysége az utóbbi időben jelentősen csökkent, sávos, de enyhén forint gyengüléssel kísért ciklust láthatunk majd 2016-ban.
A dollár-forint kurzusa az elmúlt egy évben jelentős mozgást mutatott, hiszen tavaly év elején még 260 forint körül is lehetett dollárt venni, míg novemberben 295 fölött is járt a kurzus, amely több, mit 13%-os elmozdulás.
A keresztárfolyam az euró-dollár és az euró-forint árfolyamából származtatható, így ezen devizapárok elemzésével lehet következtetni a dollár-forint jővőbeni mozgására.
A dollár erősödési trendje a FED kamatemelési ciklusának beindításával kapcsolatos várakozások és az EKB különböző monetáris lazítási intézkedéseinek (európai QE, negatív betéti ráta, stb.) hatására a 2014 májusi 1,40-es csúcsoktól egészen a 2015 márciusában látott 1,05-alatti szintig tartott.
A kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos aggodalmak és a folyamatosan csökkenő olajár hatására a kamatemelés időzítésével és a kamatemelési ciklus meredekségével kapcsolatos várakozások bizonytalanabbá váltak. Tavaly októberben a FED el is halasztotta az első emelést a piaci turbolenciák miatt, végül decemberben 7 év óta először változtatott az irányadó rátán és 25 bázisponttal megemelte azt. A prognózis és a piaci várakozás ekkor az volt, hogy az idei évben összesen négy, egyenként 25 bázispontos kamatemelés fog bekövetkezni. Az év eleje óta tapasztalható negatív piaci hangulat, a rekord alacsony olajár és a várakozásoktól sok esetben elmaradó amerikai makrogazdasági adatok miatt azonban az akkor árazott kamatpálya bizonytalanná vált és a piac hol 2 hol akár zéró kamatemelést áraz. Fentiek következtében az euró-dollár kurzusa 2015 májusa óta egy 1,17-ig tartó „fals kitörést” leszámítva az 1,05-1,15-ös szintek között oldalaz. Ez az oldalazó mozgás a grafikon alapján akár év végéig is fennmaradhat.
Az euró-forint kurzusára ható tényezők kiegyensúlyozottnak mondhatóak, azaz a forint erősödése és gyengülése mellett is számos érvet fel lehet sorakoztatni. A forint erősödése mellett szól a tartósan és jentősen többletes folyó fizetési mérleg egyenleg, melynek főbb pillérei a szufficites külkereskedelmi mérleg és a folyamatosan beáramló uniós források. A forint mellett szól az is, hogy Magyarország külső sérülékenysége jelentősen csökkent az elmúlt időszakban a devizahitelek forintosítása, a tartósan 3% alatti költségvetési hiány és a csökkenő államadósság miatt. Jól mutatja a magyar eszközök pozitív megítélését, hogy az éve eleje óta tapasztalható negatív piaci hangulat ellenére az elmúlt hetekben számos devizával, többek között a régiós társ lengyel zlotyval szemben is jelentősen erősödni tudott a forint. Az MNB önfinanszírozási programja is csökkentette a sérülékenységet, az államháztartás finanszírozását a külföldi befektetők helyett egyre inkább a biztosabb kezű hazai szereplők (intézmények és lakosság) felé irányítva. Itt érdemes megjegyezni, hogy a két hetes betét megszűnése a külföldi szereplőket döntési helyzetbe hozza: vagy egyéb hazai instrumentumok felé fordulnak, vagy elhagyják az országot. A közelegő hitelminősítői döntések (Moodys március 4., S&P március 18) jó eséllyel elhozhatják a régóta várt befektetésre ajánlott minősítést, bár ezt a kötvényhozamok és a CDS felár alapján már vélhetőleg nagy mértékben beárazta a piac. Végül az igen magas jegybanki devizatartalékok csökkentése is átmeneti keresletet jelenthet a forintra nézve.A forint gyengülése mellett szólhat ugyanakkor a rekord alacsony alapkamat, amely ha nem is csökken tovább, az MNB egyéb, nem konvencionális eszközökkel tovább lazíthat a monetáris kondíciókon. Az EKB további lazítása és a FED vártnál lassabb kamatemelései segíthetik ugyan a forintot, bár az így megnyíló teret az MNB is kihasználhatja további lazításokra. A grafikon is a forint fokozatos gyengülése irányába mutat, ugyanis a 2011-es 263 körüli lokális forint csúcsoktól napjainkig berajzolható egy hosszabb távú gyengülési trend.
A közeljövőben az alábbi dátumok lehetnek fontosak a dollár-forint kurzus szempontjából:
– 2016.03.04 Moodys felülvizsgálat
– 2016.03.10 EKB döntés
– 2016.03.16 FED döntés
– 2016.03.18 S&P felülvizsgálat
Fenti tényezők és az USDHUF grafikonja alapján arra számítok, hogy a dollár-forint árfolyama a közel jövőben a 270-295-ös sávon belül mozoghat, az év vége felé azonban ismét megközelítheti a 300-as szintet, különösen akkor, ha az olajárak emelkedése, az emiatt felpörgő inflációs várakozások és így a FED kamatemelési ciklusával kapcsolatos héjjább várakozások ezt indokolják.
Forrás: GazdaságTV.hu
Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.

