Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Pártállástól függetlenül pozitívan nyilatkoztak a magyar közjogi berendezkedésről az Egyesült Államok képviselőházának európai ügyekkel is foglalkozó albizottságában és méltatták a két ország közötti kapcsolatokat – közölte az Alapjogokért Központ csütörtökön az MTI-vel.
A szervezet emlékeztetett arra, hogy kedden Magyarországról rendeztek meghallgatást az albizottságban és „az elmúlt évek hasonló nemzetközi vitáival szemben” most pozitív nyilatkozatok hangzottak el, a közleményükben ezek közül többet is idéztek.
Közölték, az Amerikai Helsinki Bizottság elnöke megnyitóbeszédében példaértékűnek nevezte a magyar alaptörvény adósságfékszabályát, a kormánypártok kétharmados többségével kapcsolatban pedig arra emlékeztetett, hogy az amerikai kormányzat is élt a minősített többség adta lehetőségekkel, amíg annak birtokában volt.
Azt is írták, hogy az albizottság elnöke a kétharmados többséget nem antidemokratikus, hanem „prodemokratikus” eredményként értékelte. Hozzátették: a meghallgatáson részt vevő képviselők többször is felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar kormány kritikusai sokszor kettős mércén alapuló politikai megállapításokat fogalmaznak meg.
A közlemény szerint a meghallgatott szakértőknek a magyar kormány és állam működésére vonatkozó javaslatait a képviselők nem egyszer egy másik állam belügyeibe való beavatkozásként értékelték. Az Alapjogokért Központ szerint ezen szakértők közül többen megfogalmazták azokat a tévedéseken alapuló kritikákat, amelyek az elmúlt évek nemzetközi vitáiban rendre előkerültek.
A Human Rights First (HRF) alelnökének állításával szemben ugyanis például az Alkotmánybíróság igenis vizsgálhatja a személyes adatok védelmére, a vallásszabadságra és az állampolgársághoz kapcsolódó jogokra irányadó szabályozást. Sőt a többi között éppen ezen jogok azok, amelyek alapján a költségvetési tárgyú törvényeket is vizsgálhatja a testület – olvasható a közleményben.
Szerintük a HRF alelnöke azt is tévesen állapította meg, hogy az Alkotmánybíróság az új alaptörvény miatt nem vizsgálhatja az alkotmánymódosításokat. A valóság ezzel szemben az, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi vizsgálata a rendszerváltozás óta a testület eljárásainak korlátja, ráadásul éppen az alaptörvény deklarálta, hogy közjogi érvénytelenség esetén az Alkotmánybíróság viszont eljárhat – írták.
A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés – olvasható a szervezet honlapján.(MTI)
