Továbbra is kedvezőek az USA részvényeinek kilátásai

Különösen izgalmasak az amerikai részvények még akkor is, amikor a jelenlegi piaci környezetben nehéz jövedelemre szert tenni. A Fidelity részvény üzletágának globális befektetési igazgatója szerint az osztalékok tartós növekedése valószínűleg továbbra is kedvező hatással lesz az USA részvénypiacára. Dominic Rossi úgy véli, van olyan index, amely feltűnően megnő még a következő elnök beiktatása előtt. Márpedig a kutatók szerint a jövőben a jövedelem még ritkább kincs lesz a megugró tőke mellett.

A JELENLEGI KÖRNYEZET

A pénzügyek történelmének egyik olyan, szokatlan szakaszában járunk, amikor sem a tőke, sem a munkaerő nem rendelkezik árképzési erővel, vagyis egyik sem képes számottevő jövedelmet generálni. A névleges és a reál átlaghozam is csak alig nő, miközben a tőke készpénzes betétszámlákon vagy csak egészen alacsony hozamot termelő államkötvényekben pihen.

Ennek persze megvannak a maga strukturális okai. A munkaerő mobilitását célzó jogszabályi kezdeményezések miatt a munkaerő a világ minden táján egyre kisebb hányaddal tud hozzájárulni a gazdasági értelemben vett hozzáadott értékhez. A fejlett országok többségében tartósan csökken a munkaerőnek a GDP-n belüli részesedése. Még az USA gazdaságában is – mely pedig az elmúlt évben rekordnak számító, hárommillió új munkahelyet teremtett – ötven éve nem látott mélyponton áll a munkaerő részesedése. A foglalkoztatottság növekedésének vitorlájából a gyenge bérnövekedés fogta ki a szelet. A termelékenység javulásából származó nyereség kivétel nélkül a tőke tulajdonosainak zsebébe vándorolt, így megemelkedett az árbevétel-arányos működési eredmény.

Eközben a fejlett országok hajlamosabbak a jövedelem növekedésénél gyorsabb ütemben felhalmozni a megtakarításokat, ami minden területen csökkentette a hozamot. A felesleges megtakarításokkal rendelkező, ám csekély mértékű gazdasági növekedést felmutató, tehetős országok, például Japán, Németország és Olaszország csak tőkét tudnak exportálni, ami szintén csökkenti a hozamot. A jegybankok által folytatott mennyiségi lazítási politika csak tovább fokozza a hozamok zsugorodását. A kötvényvásárlási programok hatására ezek az országok még jobban kiszorulnak a saját államkötvény- és hitelpiacaikról, így az intézkedések hatása külföldön is érezhetővé válik

 

KINCS LESz A JÖVEDELEM

Ha hihetünk Thomas Pikettynek, a Capital in the 21st Century (A tőke a 21. században) c. könyv szerzőjének, a jövedelem a jövőben még ritkább kincs lesz. Szerinte a tőke/jövedelem arány az évszázad hátralévő részében tovább fog nőni.  A magántőke jelenleg a jövedelem 450%-ának felel meg, és 2100-ra meg fogja közelíteni a 700%-ot. A nettó (a tőke felértékelődése utáni) megtakarítások napjainkban megközelítőleg kétszer olyan gyorsan nőnek, mint a jövedelem. Az idősödő népesség korlátokat szab a jövedelem növekedésének, ami tovább súlyosbítja a problémát, még a megtérülési ráták csökkenése közepette is. Röviden: Piketty egy olyan világ képét vázolja fel, melyben túl sok tőke kergeti a túl kevés jövedelmet.

Ebben a nyomott kötvényhozamokkal jellemezhető pénzügyi környezetben arra kell számítanunk, hogy a befektetők nagyra értékelnek majd egy olyan eszközosztályt, amely nem csak pillanatnyilag kínál reálhozamot, hanem következetesen, évről évre két számjegyű mértékben növekvő jövedelmet termel. Az S&P 500 pontosan ezt kínálja. 2014 harmadik negyedévének végén már egymás után a 15. negyedévben könyvelt el kétszámjegyű osztaléknövekedést. A 2014 harmadik negyedévét megelőző 12 hónapra számított részvényenkénti osztaléknövekmény 11,3 % volt. E 15 negyedéven át tartó időszakban az egy részvényre jutó osztalék átlagosan 14,2 %-os növekedést mutatott. Ennek fényében nem csoda, hogy az USA részvénypiaca az elmúlt évek egyik leggyümölcsözőbb eszközosztályának számított.

Vajon folytatódik-e ez a trend? Azt hiszem, igen. Ráadásul nincs is még egy olyan eszközosztály, mely USA dollárban ilyen szintű tartós jövedelemnövekedést kínálna. A fejlődő piacok (USA dollárban kifejezett) osztaléknövekedése az egyéb devizák által előidézett „ellenszélben” korlátozott, a tőkearányos nyereségük csökken.  Európában egyszámjegyű, pozitív osztaléknövekedésre számíthatunk, de sok minden múlik majd az euró/dollár árfolyamon. Japán szokás szerint most is nagy kérdőjelnek számít, és a kilátások jórészt a vállalatirányítási reformok hatékonyságától, valamint attól függenek, hogy a befektetőknek sikerül-e meggyőzniük a vállalatokat, hogy váljanak meg némi felesleges készpénztől.

 

AZ USA PIACÁNAK AZ OSZTALÉKNÖVEKEDÉS FÚJJA A HÁTSZELET

A fentiekkel szemben az S&P 500 vállalatainak egy részvényre jutó osztaléka továbbra is két számjegyű ütemben fog nőni. Ez meghaladja a jövedelemnövekedés mértékét, de a kifizetési arány 32%. Az energiatermelő vállalatok esetében az osztalék csökkenésére számíthatunk, de ezt bőven ellensúlyozza majd a pénzügyi szektor osztalékának növekedése, mely egyelőre még alacsony mértékű.

Érdemes megjegyezni, hogy az S&P 500 index osztalékainak jót tesz a nagymértékű diverzifikáció – a többi indexnél az osztalékok egy vagy legfeljebb két ágazatból vagy éppen csak néhány részvényből származnak. A S&P 500 indexben szereplő részvények közül összesen 421 fizet osztalékot, és az indexben jegyzett tíz ágazatból kilencben nőtt az osztalék az elmúlt 12 hónap során. Ezek közül hat esetében a növekedés mértéke 10 százalékos vagy azt meghaladó volt. Ilyen ágazat volt például a nem alapvető fogyasztási cikkek, az informatika és az ipari részvények, ami arra utal, hogy itt a jogszabályi környezet kisebb kockázatot jelent az osztalékok mértékére, mint az egyéb ágazatokban.

A jövedelembefektetések korában a S&P 500 index vállalatainak jövedelemnövekedési jellemzői továbbra is fontosak lesznek a befektetők számára. Becsléseink szerint a S&P 500 osztalékai 2016-ra meghaladhatják a 48 dollárt is. Kétszázalékos osztalékhozamot feltételezve – ez a tízéves mediánnak felel meg – a S&P 500 index az USA következő elnökének beiktatásáig, vagyis 2017 januárjáig átlépheti a 2400-as értéket, sőt, az évtized végéig akár a 3000-es szint is elérhetőnek tűnik.

 A Fidelity Worldwide Investment-ről          

A világszerte 276 milliárd dollár értékben kezelt eszközökkel (Assets under Management) és 81 milliárd dollár értékű adminisztrált eszközökkel (Assets under Administration) rendelkező Fidelity minden régiót, ipari ágazatot és befektetési osztályt lefedő, aktívan kezelt befektetési megoldásokat kínál. Célcsoportjai között a magánbefektetők mellett megtalálhatók pénzügyi tanácsadók, vagyonkezelők, pénzintézetek, vállalkozások és intézményi befektetők is. A FIL Limited márkájaként működő Fidelity Worldwide Investment több mint hatezer munkatársat foglakoztat a világ 25 országában. A vállalat 1969-es alapítása óta magántulajdonban van, amelynek meghatározó előnye, hogy nem kell a részvényesek rövid távú érdekeihez igazodnia, hanem a befektetők hosszú távú érdekeire tud összpontosítani. A Fidelity Worldwide Investment az osztrák, cseh, szlovák és magyar ügyfelek összesen 2,2 milliárd eurós alap-vagyonát kezeli. A Fidelity Worldwide Investment márkanév alatt, az osztrák, a cseh, a szlovák és a magyar kooperációs partnereken keresztül több mint két száz nyilvános alapot értékesítenek.

 

Scroll To Top