Elfogadta a parlament a jövő évi adócsomagot (1. rész)

Elfogadta a parlament kedden a jövő évi adótörvényeket.

A képviselők 128 kormánypárti igen szavazattal, 30 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát. A Jobbik mellett az LMP és a független képviselők sem támogatták az előterjesztést, míg az MSZP-frakció képviselői nem nyomtak gombot, a zárószavazáskor ugyanis kivonultak az ülésteremből, egy Stop 2/3, narancssárga alapú fekete feliratot hagyva az első üléssorukban.
A kormány adócsomagja a közterhek rendszerének alapjain nem változtat, ugyanakkor több fontos változtatást is hoz: adókedvezmény jár a házasságkötés után, folytatódik a munkahelyvédelmi akció, a kártyás fizetéseknél éves lesz a tranzakciós díj, szigorodnak az áfabevallási szabályok, települési adó lesz bevezethető, és népegészségügyi termékadó sújtja majd a szeszesitalok nagy részét.
2015-ben az adórendszer alapjai nem változnak, a személyi jövedelemadó továbbra is egykulcsos, 16 százalékos lesz, a társasági adó pedig – 500 millió forintos adóalapig – 10 százalékos, fölötte pedig 19.
A családokat érintő változás, hogy a házasságkötést adókedvezménnyel fogják ösztönözni. A kedvezmény mértéke két éven át, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultságig együttesen havi 5 ezer forint, feltéve, hogy a pár legalább egyik tagja első házasságát köti.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi közlése szerint az adótörvényben már most megjelenik a kétgyermekes családok kedvezményének fokozatos emelése, amely 2016-tól lép majd életbe. Esetükben ettől az időponttól kezdve évente 2500 forinttal nő a havonta és gyermekenként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke, így 2019-re megduplázódik, 10 ezerről 20 ezer forintra nő a gyermekenkénti kedvezmény.
Jövőre a munkahelyvédelmi akció keretében részmunkaidőben is a maximális mértékű adókedvezmény jár a kisgyermekes szülők foglalkoztatása után.
A cafeteria rendszere 2015-ben úgy alakul, hogy 200 ezer forintig lényegében változatlan formában, elemekkel és adóterheléssel – azaz 35,7 százalékos közteherrel – lehet nyújtani, 200 ezer és 450 ezer forint közötti béren kívüli juttatást pedig SZÉP-kártyán lehet a ma ismert adóteher mellett adni. 450 ezer forint felett több mint 51 százalékos lesz az adóteher.
A különadók maradnak, sőt a reklámadó legmagasabb kulcsát 40-ről 50 százalékra emelik.
Korábban azt is tervezte a kormány, hogy a távközlési adó hatályát kiterjeszti az internetes adatforgalomra, de az internetadó bevezetésétől végül elállt. Az a rendelkezés is kikerült a javaslatból, amely lehetővé tette volna a társasági adó beszámítását a távközlésiadó-kötelezettségbe az érintett szolgáltatóknak.
Kiterjesztik ugyanakkor a különadót a befektetési alapokra. A szabályozás szerint adóköteles a Magyarországon forgalmazott külföldi kollektív befektetési értékpapír, valamint a befektetési alapkezelő által kezelt, Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye. Az adó alanya a forgalmazó, illetve a befektetési alap. Az adó alapja a külföldi kollektív befektetési értékpapír esetén annak forintban meghatározott értéke, a befektetési jegynél pedig a negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított érték. Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka.
Az adótörvény lehetőséget teremt az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatti – maximum ötmilliárd forintos – adó-visszatérítésre kompenzációképpen. A visszatérítésre indok lehet például az adózó ukrajnai székhelyű kapcsolt vállalkozásában fennálló, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékvesztése vagy kivezetése. Az eredeti tervek szerint a kompenzáció csak hitelintézetekre vonatkozott volna – különadó-csökkentés formájában -, végül azonban „szektorsemleges” lett a rendelkezés.
Az NGM a bankkártyahasználat ösztönzésével indokolta az ugyanazon kártyához tartozó éves kártyaműveletek után a jelenlegi pénzügyi tranzakciós illeték helyett egyszeri, éves szinten 800 forintos illetékfizetési kötelezettség bevezetését. Az érintés nélküli használatot biztosító kártya esetén szintén egyszeri, éves szinten 500 forint lesz az illeték.
Változás, hogy a kincstár által vezetett nemzetgazdasági számlák és azok alszámláinak fizetési műveletei mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
A következő évben sávos, 0 és 6 százalék közötti mértékű lesz az élelmiszerlánc-felügyeleti díj. A napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletekre kirótt díj mértékét az e tevékenységükből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevétel alapján számolják ki. 500 millió forintos nettó árbevételig nem kell fizetni. A legmagasabb, 6 százalékos a 300 milliárd forintot meghaladó árbevétel fölött lesz a teher.
Az adótörvények elfogadásával a parlament arról is határozott, hogy bevezetik a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrző rendszerét, amelynek célja az áruk valós útjának nyomon követése, valamint az, hogy Magyarországon ne lehessen forgalomba hozni olyan árut, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz. Ha nem teljesítik a közúti fuvarozással járó tevékenység bejelentési kötelezettségét, a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, az állami adóhatóság pedig mulasztási bírságot szabhat ki.(MTI)