Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Londoni elemzői vélemények szerint jó esély van arra, hogy a keddi 0,10 százalékpontos kamatcsökkentéssel véget ért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) enyhítési ciklusa, vagy ha folytatódik is, nagyon szűk a további mozgástér.
Az MNB monetáris tanácsa keddi ülésén az elemzői várakozásoknak megfelelően 2,60 százalékra csökkentette az alapkamatot.
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető közgazdásza a monetáris testület kamatdöntését és az utána kiadott közleményt kommentálva „valamelyest kétértelműnek” nevezte a kommünikét a valószínűsíthető további kamatpályát illetően. A közlemény egyrészt leszögezi, hogy a jegybanki alapkamat jelentősen megközelítette azt a szintet, amely biztosítja az árstabilitás középtávú elérését.
Jackson szerint ez a kitétel arra vallhat, hogy az MNB már nem hajt végre több kamatcsökkentést.
A következő mondat ugyanakkor azt szögezi le, hogy a tanács a globális piaci környezet jelentős romlása esetén nem látna módot további kamatcsökkentésekre. A Capital Economics vezető elemzője szerint ez viszont arra utal, hogy a monetáris tanács folytathatja a kamatcsökkentéseket, ha a piacon nem támadnak feszültségek.
Jackson szerint a Capital Economics mindent egybevetve „azt gyanítja”, hogy az MNB enyhítési ciklusa a keddi kamatcsökkentéssel befejeződött. Ezt a várakozást az elemző szerint alátámasztja, hogy az MNB az új inflációs jelentésben 2,8 százalékról 3 százalékra – vagyis a középtávra meghatározott célszintre – korrigálta 2015-re szóló átlagos inflációs előrejelzését. Jóllehet a különbség csekély, az a tény azonban, hogy az MNB jövőre várja az inflációs ütem visszatérését a célszintre, azt is sugallja, hogy további kamatcsökkentések esetén az infláció már meghaladná a célt, ami viszont kamatemeléseket indokolna – fejtegette keddi kommentárjában a Capital Economics londoni közgazdásza.
Jackson szerint az is a kamatcsökkentések folytatása ellen szól, hogy a döntéshozókat most már valószínűleg aggasztja egy esetleges újabb forinteladási hullám elindításának kockázata. A forint az idén eddig alulteljesítő a cseh koronával, a lengyel zlotyval és a román lejjel szemben is, és ennek lehetséges fő magyarázata az alacsony kamatszint, tekintettel a magyar gazdasággal kapcsolatos piaci kockázati érzetre – tette hozzá az elemző.
Jackson szerint mindemellett a monetáris tanács úgy is dönthet – és ez bizonyulhat a további kamatdöntésekben a legfontosabbnak -, hogy az áprilisi parlamenti választások után már nem lesz szükség további gazdaságösztönzésre az MNB részéről.
Az elemző kiemelte azt is, hogy a tavalyi negyedik negyedévben mért 2,7 százalékos éves összevetésű magyar GDP-növekedés 2006 óta a leggyorsabb volt. Ráadásul a jelenlegi magyar gazdasági növekedésnek döntő jelentőségű eleme, hogy immár a hazai fogyasztásnak is kulcsszerepe van benne, ez pedig idővel a maginflációs nyomás erősödéséhez vezethet.
Mindezt egybevetve a Capital Economics várakozása az, hogy az MNB a következő hónapokban már nem módosítja a keddi kamatcsökkentéssel kialakult 2,60 százalékos alapkamatot, és bár nem zárható ki később további enyhítés, annak mértéke csak nagyon csekély, 0,05-0,10 százalékpont lehet – összegezte véleményét William Jackson.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana a keddi kamatdöntést és a monetáris tanácsi közleményt értékelve szintén kiemelte a kommüniké azon mondatát, amely szerint a jegybanki alapkamat jelentősen megközelítette az árstabilitás középtávú elérését biztosító szintet.
Az elemző szerint enyhe további kamatcsökkentési alapállásra utal az a tény, hogy a közleményben még nem az szerepel, hogy az MNB már elérte az árstabilitással összeegyeztethető kamatszintet.
A Morgan Stanley vezető londoni elemzője kiemelte a közleményből azt is, hogy az MNB szakértői testületétől kért három alternatív forgatókönyv közül kettő az alapeseti forgatókönyvnél nagyobb monetáris szigort feltételez. Pasquale Diana hangsúlyozta, hogy az előző, decemberi jelentést még szimmetrikus kockázati eloszlás jellemezte.
A szakértő szerint ezek a monetáris tanácsi üzenetek teljes mértékben megfelelnek a Morgan Stanley azon várakozásának, hogy az MNB áprilisban végrehajt még egy kamatcsökkentést, és azt így elért 2,50 százalékos alapkamaton helyezkedik kiváró álláspontra.
A ház elképzelhetőnek tartja a monetáris szigorítást már az idei év vége felé; jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB 2014 végére 2,75 százalékig, 2015 végére 4,00 százalékig emeli vissza alapkamatát. Diana szerint azonban egyértelműen fennáll annak a lehetősége, hogy az MNB a cég által vártnál hosszabb ideig tartja alacsonyan alapkamatát.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzőinek keddi értékelése szerint is áprilisban várható az MNB enyhítési ciklusának vége 2,50 százalékos alapkamaton, a ház azonban nem számít arra, hogy a magyar jegybank a piaci szereplők várakozásának megfelelően az idei év második felében kamatemelésbe kezdene. A JP Morgan londoni elemzőinek előrejelzése szerint az MNB az idén végig 2,50 százalékon tartja alapkamatát, és csak 2015 második negyedévétől kezd szigorításba, amikor az infláció várhatóan megközelíti a 3 százalékos célt.
A ház szerint a monetáris tanács valószínűleg konkrétabb előretekintő útmutatási gyakorlatra vált a következő időszakban, tekintettel a kamatemeléshez fűződő piaci várakozások és a valószínűleg hosszabb ideig alacsony kamatszinttel számoló jegybanki szándékok közötti jelentős eltérésre.(MTI)
